Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze, életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált.

Bánáti német család sarja. Jogi, később gazdasági tanulmányokat folytatott, majd a család bánsági, gavosdiai  birtokán letelepdve gazdálkosésba fogott. Érdeklődése itt fordult komolyabban a festészet felé. Művészetek iránti érdeklődése, illetve unokatestvére, Fialka Olga festőnő iránt érzett szerelme vált első számúvá életében, így felhagyva a birtok irányításával, ő is csak a festészettel kezdett el foglalkozni, majd feleségül is vette Fialka Olgát.

1884-ben Rómában és Nápolyban folytatta tanulmányait. A nápolyi festészeti akadémia hallgatója lett. 1885-ben Münchenbe ment, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. 1887-1889 között a párizsi Julian Akadémián tanult tovább. Tanárai Robert-Fleury és William-Adolphe Bouguereau voltak. Hazatérte után 1889-1892 között Szentendrén dolgozott, majd ismét visszatért a következő évben Münchenbe, ahol 1896-ig élt. 1896-ban társaival (Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi-Grünwald Béla) közösen megalapították a nagybányai művésztelepet. 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola, 1906-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem budapesti Mintarajziskola ahol az alakrajz és festés tanára lett. Rendszeresen részt vett hazai és külföldi kiállításokon. A MIÉNK alapító tagja volt.

Mindhárom gyereke  művész lett, Ferenczy Noémi festő és gobelinművész, Ferenczy Béni szobrász és grafikus, Ferenczy Valér pedig festő és grafikus.

Ferenczy festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább "finom naturalistának" mondható, műveire a leíró ábrázolásmód volt jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták.

Ferenczy Károly képeit a szentendrei Ferenczy Múzeumban csodálhatjuk meg eredetiben.

Madárdal