A Budapesti Fesztiválzenekar egyelőre nem kívánt válaszolni a finanszírozással kapcsolatos kérdéseinkre.
Popa Péter szerint a vidéki zenekarok állományát egy korábban nem ismert szívóhatás is megtizedeli: a pedagógus-bértábla szerinti béreknek az alulfizetett és -foglalkoztatott zenészek nem tudnak ellenállni, és zenetanárként helyezkednek el. Komoly feszültségeket rejt az állami támogatások aránytalansága is, hiszen azokkal nincs elismerve, hogy egyes zenekarok biztos megélhetést jelentő munkáltatók, míg mások spórolnak a béreket terhelő járulékokon. Az állami támogatás nélkülözhetetlen, a jegybevételekből egyik zenekar sem képes magát eltartani. A magánmecenatúrát Magyarországon a tao helyettesíti, ami a BFZ esetében tavaly félmilliárd forint volt.
– Százötvenezer forintos jegyekkel tudnánk a működésünket finanszírozni – mondja ki az Európában is példátlanul magas összeget Szilárd Csaba, a Nemzeti Filharmonikusok gazdasági igazgatója. Az évente 120-140-szer koncertező, 80 fős énekkarnak és 103 fős zenekarnak munkát adó, évi 2 milliárd forintból gazdálkodó topzenekar sem tudja a jegybevételét és a taót 80 millió forint fölé tornászni.
Érdekképviselők
A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy szakmai képviselete legyen a tizennégy szimfonikus tagzenekarnak. A szövetséget öttagú elnökség képviseli: Kovács Géza elnök (ő 1995 óta vezeti a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatárat, tegnap az emberi erőforrások minisztere 2021. augusztus 31-ig hosszabbította meg kinevezését), Popa Péter főtitkár, Horváth Zsolt, Lendvai György és Gyüdi Sándor elnökségi tagok. A szövetségnek nem tagja a Budapesti Fesztiválzenekar.
A komolyzene drága műfaj: a zenekarok kiadásainak 65-85 százaléka a bérköltség, többmilliós tétel a hangszerek karbantartása, és egyetlen koncerten is elérheti akár az egymillió forintot a jogdíjat magában foglaló kottakölcsönzési díj.
Vidéki koncerteknél az utazási költség is tetemes kiadás, miközben azt a jegyárakba nem lehet beépíteni.
A topzenekarok koncertjegyei ma átlagosan 2-6 ezer forintba kerülnek. A jegyárakon lehetetlen drágítani, mert a legtöbb zenekar elveszítené a közönségét. Bennfentesek szerint Budapesten 4-5, országosan 10 ezer komolyzene-rajongó lehet.
Bányai Miklós, a Concerto Budapest ügyvezető igazgatója szerint a magánmecenatúra felfuttatása csak akkor lehetséges, ha a zenekarok megtalálják a közönségüket, ami nem reménytelen vállalkozás, ők a jövő évi bérletekből már eladtak annyit, amennyit tavaly az egész szezonban.
|
| Fotó: Földi Imre / Népszabadság |
Kiemelkedő vidéki példa Pécs, ahol a komolyzenét „fogyasztók" aránya nagyon magas. A törzsközönség jellemzően a magasan iskolázottak köréből kerül ki. Leginkább az 50+-os korosztály hallgatja őket, legkevésbé az egyetemisták, de ez változik az intenzív edukációs programok révén – tájékoztat Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója. Bevételükben kiemelkedő, 25 százalékos arányt értek el jegyértékesítéssel, de büdzséjükben a bérköltség náluk is döntő hányadot tesz ki.
A hivatásos zenekarok a mai magyar gazdaságban egy-egy közepes vállalatnak felelnek meg, ahol egyre komolyabb szerephez jutnak a marketingesek, a brandépítők és az innovátorok, nem véletlenül: az államtól és az önkormányzatoktól függeni nem életbiztosítás, a magánmecénásokat mindenkinek sikerülhet megtalálnia.
Kétszázmillióval csökken a fesztiválzenekar támogatása
A Budapesti Fesztiválzenekar 1150 millió forintos állami támogatásról írt alá szerződést nemrég az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőivel. A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén arról döntött, hogy a zenekar a tavalyihoz képest 200 millió forinttal kevesebbet, 60 millió forintos támogatást kap a fővárostól az idén. A közgyűlésen az alábbi párbeszéd zajlott Tarlós István főpolgármester, Horváth Csaba MSZP-s fővárosi képviselő és Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője között: Horváth Csaba: – Főpolgármester úr, támogassa ezt a jó szándékú indítványt azért, hogy ne maradjanak el olyan nemzetközi, külföldi programok, amelyek egyébként Budapest jó hírnevét viszik. Tarlós István: – Ki a koncertmestere ennek a zenekarnak? Mondja meg nekem legyen szíves. Fogalma sincs, mi? Csárdi Antal: – Én kisegítem főpolgármester urat. Eckhardt Violetta a koncertmester. Tarlós István: – Sikerült megtalálni az interneten? (Nem tudni ki: – Előző koncertmesterrel milyen viszonyt ápolt?) Tarlós István: – Ne haragudjanak, de azért ne csináljanak úgy, mintha sértés lenne valakinek 60 millió forintot kapni a mai világban…
