galéria megtekintése

Eső mosta Giotto-másolat

0 komment

Minden bizonnyal Giotto elpusztult római mozaikjának, az 1300 körül készült Navicellának korabeli freskómásolata lehet az erdélyi Kiszsolna pusztuló középkori templomának egyik falfestménye. A középkori Magyarország területéről eddig ilyen nem volt ismert, de Európában is csak három hasonlóról tudnak.


A nagy figyelmet keltő Giotto-másolatra karácsony előtt lelt Papp Szilárd, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze, amikor a kiszsolnai freskó töredékeit elemezte. A felfedezés azért is különleges, mert a maga korában „világhírű", egykor a Szent Péter-bazilika előudvarának falain látható, de a XVII. században megsemmisített mozaikról jó néhány másolat ismert, de csak három olyan, amely az eredeti után egy évszázadon belül készült. Közülük a legkorábbi Strasbourgban található az 1320-as évekből, további egy-egy Pistoiában, illetve Firenzében, mindkettő a XIV. század második feléből. A negyedik példány pedig az erdélyi Kiszsolnán.

Francesco Beretta 1628-ban így látta a többször áthelyezett, lebontásra ítélt 10 x 14 méteres római Giotto-mozaikot, a Navicellát
Francesco Beretta 1628-ban így látta a többször áthelyezett, lebontásra ítélt 10 x 14 méteres római Giotto-mozaikot, a Navicellát

A valaha szászok lakta mezőségi település Kolozsvártól kilencven kilométerre fekszik. A XVI. században, amikor a falu lutheránus hitre tért, a festményeket lemeszelték, amit később megismételtek.

 

Az évtizedek óta elhagyott templom teteje beszakadt, a falakat mossa az eső. Részben ennek is köszönhető, hogy a képek előkerültek. Amikor a pusztulás az evangélikus közösség 1976-os felbomlásával megkezdődött, az idő kezdte ledobálni a mészrétegeket, és előtűntek a gyönyörű középkori freskórészletek. Szerencsére a képek ismertté válása után rögtön készültek fotók, majd 2007-ben a közeli ­Beszterce város múzeumának munkatársai szakszerűen leválasztottak a falról több arcképjelenetet, amelyeket restauráltak. A többi részlet továbbra is pusztul. Nem beszélve a templom egyéb freskóiról.

Papp Szilárd kérdésünkre elmondta, a kép ugyan nem Giotto di Bondone stílusában készült, de a kompozíció és az alakok egyértelműen az ő művét követik. Konkrét példákkal bizonyítja, hogy a freskó előképe a Giotto-mű volt. Így az a gesztus, ahogy a hajó orrában álló tanítvány felemeli a kezét, vagy a vitorla két oldalán látható, harsonát tartó meztelen alakok, akik a vihart szimbolizálják. A Navicella címen ismert jelenet lényegében az egyház szimbóluma. A kép azt ábrázolja, amikor a Genezáreti-tavon hajózó tanítványoknak megjelenik Jézus vízen járva, és Péter, aki nem hisz a szemének, a vízbe veti magát, hogy odaússzon. Elsüllyed, Jézus azonban kimenti.

A kiszsolnai Giotto-másolaton már kevés a jól kivehető részlet, de  az árbockosár és a keresztvitorla kiválóan látszik
A kiszsolnai Giotto-másolaton már kevés a jól kivehető részlet, de az árbockosár és a keresztvitorla kiválóan látszik
Papp Szilárd

A művészettörténész a kiszsolnai másolat készítésének idejét 1350 és 1375 közé teszi, de arról nem talált nyomokat, hogy ki festhette. Azt feltételezi, hogy a templom többi freskója is – például egy Pétert a trónuson ábrázoló jelenet – az egykori római Szent Péter-bazilika régi előcsarnokának elveszett festménymásolata, s így művészettörténeti jelentősége a ma gondoltnál is nagyobb lehet.

Kiszsolna csak egy a pusztulásra ítélt erdélyi középkori emlékek közül, amelyeknek feltárását és népszerűsítésének ügyét a Möller István Alapítvány vállalta, azzal a Fuga építészgalériában tartott konferenciával is, ahol a Giotto-másolat történetét is nyilvánosság elé tárták.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető