galéria megtekintése

Presser még egy tanúvallomást is megzenésített

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 05. számában
jelent meg.


Bárkay Tamás
Népszabadság

A Vígszínház 38 évnyi pauza után a Pesti Színházban újra színpadra állította Fejes Endre és Presser Gábor Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicaljét. A zeneszerző elárulta, hogy a Szász János rendezte előadás még őt is meglepte, és felidézte az első, ’77-es adaptációt, ennek kapcsán pedig Fejes Endre hevét, s nevét, aki annak idején egyáltalán nem könnyítette meg a dolgát.

– A hírek szerint a musicalt újrahangszerelte, és két új dalt is írt hozzá. Mi indokolta, hogy hozzányúljanak a zenei anyaghoz?

– Egy színdarab minden rendező kezében sokat változik. Szász János kiindulópontja az volt, hogy a mű egy eltökélt gyilkosról szól, máshogy alakulnak tehát a színpadi események, az új helyzet új dalokat is kívánt, néhány dalra új variációk is születtek. Az előadásban egy sor korabeli rendőrségi dokumentum is felbukkan, az egyik új dal például egy eredeti tanúvallomás szó szerinti szövegének megzenésített változata. Amúgy természetesen a darab teljes eredeti zenei anyagát megtartottuk.

– Újrahangszerelés alatt mit értsünk?

– A ’77-es előadásban hangfelvételről szólt a zenei kíséret. Most a Pesti Színházban két színházi zongorista játszik, és különleges háttérzajokat, filmes hangeffektusokat is használunk, sőt „korabeli” háttérzenéket is készítettem. Amúgy a két zongorát nem volt túl egyszerű elhelyezni a Pesti Színházban. Zenekari árok nincs, ki kellett szedni néhány széket az első sorból.

 

– Min fog meglepődni leginkább az a néző, aki még élénken emlékszik az 1977-es musicalre?

– Azt nem tudom, de az biztos, hogy nagyon érdekes, ahogy Szász János a színpaddal bánik. Ő filmrendezőként is meglehetősen nagy ívű pályát fut be, ebből adódóan hozza a maga filmes nyelvét. Nagyon sok filmes effektet használ, amelyek engem is megleptek, így néha egy-két jelenet párhuzamosan fut. Ez egy nagyon más stílusú előadás, mint a ’77-es volt.

„Nem tudok a színháztól szabadulni”
„Nem tudok a színháztól szabadulni”
Szabó Miklós

– Stohl András még a próbák kezdetén kiugrott a darabból, a Sötét ruhás fiú szerepét Wunderlich József kapta. Miért éppen ő?

– Wunderlich József berobbant a Vígszínházba, május 3-án debütált A Padlásban, és óriási hatással volt mindenkire. Úgy találtuk, hogy alkata, életkora, énektudása alapján tökéletesen megfelel a szerepre. Mintha rászabták volna.

– Voltak viták a szereplőgárda összeállításakor?

– Nem. Sőt.

– Egy egész kicsit visszaugranék az időben. Emlékszik még arra, hogy milyen hatással volt önre annak idején a Fejes-könyv és a ’72-es tévéfilm?

– Nagyszerű volt a könyv is, a film is. Most, hogy elolvashattam az azóta hozzáférhetővé vált rendőrségi dokumentumokat, még csodálatosabbnak találom Fejes Endre munkáját.

– Fel sem vetődött, hogy a tévéfilmmel rendkívül népszerűvé vált Harsányi Gáborra osszák a főszerepet?

– Mi a kezdetektől Hegedűs D. Gézára gondoltunk. Ez volt az első, amiben a darab rendezőjével, Marton Lászlóval megállapodtunk, hogy csakis Hegedűs D. lehet a Sötét ruhás fiú.

– Milyen élmény volt megénekeltetni egy kortárs gyilkost?

– Izgalmas. Nehéz volt, nehezebb, mint egy kellemes vígjátékhoz betétdalokat írni.

– És milyen élmény volt Fejes Endrével dolgozni?

– Hamar elfogadott. Nagyon közel kerültünk egymáshoz, de ami azt illeti, nem könnyítette meg az életemet. A legszigorúbban ragaszkodott a dalszövegeihez, annak dacára, hogy semmiféle – idézőjelben – költői, dalszövegírói múltja nem volt. Különös szövegek ezek, erősek és furcsák is, néhány fordulaton a mai napig meglepődöm.

– De hát volt segítsége: Sztevanovity Dusán mint „dalszövegkonzultáns”...

– Fejes nagyon megkedvelte Dusánt is, de azért neki se könnyen engedett.

– Az eredeti Jó estét nyár-musicalt még mindig elég gyakran játsszák az ország legkülönbözőbb pontjain. Ön szerint mi a népszerűsége titka?

– Ez egy furcsa, varázsos, ráadásul igaz történet, súlyos korlenyomat azokból az időkből.

– Ifjú zenészként mit válaszolt volna annak, aki azt mondja: ön lesz az ország vezető színházi zeneszerzője?

– Nem gondolom, hogy az volnék, sose jutna eszembe ilyesmi, és nem is vágyom efféle rangsorban ott lenni. Én már tizenéves koromban diákszínházas zenész voltam, és nem tudok a színháztól szabadulni.

Zenei ünnep – megvalósult álom

Az idén szeptemberben lesz utoljára Magyar Dal Napja – kürtölte világgá a hamis hírt több orgánum a nyár elején. Ami igaz: a „központi” irányításra már nincs szükség, az eseményeket koordináló nonprofit kft. lassacskán megszűnik, a 2008 óta minden évben megrendezett attrakció felnőtté vált, önjáró lett, mindenki, aki részt vesz a szervezésben, tudja, mi a dolga. Nem történik más, mint hogy már kezd működni az eredetileg megálmodott állapot: a Magyar Dal Napja egy alulról szerveződő, önkéntes alapon működő zenei ünneppé válik – közölte érdeklődésünkre Presser Gábor, a rendezvény kiötlője és motorja a szeptember 13-i eseményről.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.