Nem mindennapi közönség előtt kellett helyt állnia Erdős Virágnak, a faggatói ugyanis ezúttal 8-10 éves gyerekek voltak. Az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium alsó tagozatos diákjai másfél órán keresztül vallatták a József Attila-díjas írónőt. A rendhagyó író-olvasó találkozót az iskola tanítói szervezték meg, akik korábban már megismertették tanítványaikat Erdős Virág gyermekeknek szánt munkáival, így a Négyeshatossal és a Pimpáré és Vakvarjúcskával.

A gyermeki kíváncsiságnak köszönhetően Erdős Virág olyan dolgokat is elárult, amelyek eddig nem feltétlenül voltak köztudottak róla, vagy a munkásságáról. Kiderült például, hogy a Budapesti Bábszínház igen nagy hatást gyakorolt gyermekirodalmi munkásságára. Szülei ebben az intézményben dolgoztak s gyerekkorában ő maga is gyakori látogatója volt a bábszínháznak. Hogy a dolgok körbeérjenek, felnőttként Erdős Virág „segítette ki" egy részlettel a bábszínház egy darabját. Ebből született aztán a Négyeshatos.

A Pimpáré és Vakvarjúcskát illetően már-már szinte műelemző disputa alakult ki a gyerekek és a szerző között. Vajon Vakvarjúcska tényleg megvakult, vagy csak úgy csinált? S azért rekesztették ki Pimpárét a szülei, mert a varjúból átváltozott szép királyfi nem a szőke herceg, hanem Varjú Gáspár cigánylegény? S ha igen, akkor máris megtaláltuk az egyik legnagyobb tanulságát ennek a szép és szórakoztató mesének a buta előítéletekkel való leszámolás mondanivalójában.

Talán az egyik legizzasztóbb kérdés, amit egy költő ilyen közegben kaphat, hogy miért kis betűvel kezdődik a verssor. Nos, a károlyis gyerekeknek ezt is sikerült megfejelniük, amikor azt kérdezték vendégüktől, hogy nem fél-e attól, hogy elrontja a kisdiákok helyesírását, ha nem használ írásjeleket, vagy nagybetűt. Virág jól állta a sarat s megnyugtató magyarázattal szolgált a gyerekeknek: van, hogy ki kell lépni a keretekből.