A 32 éves pécsi oktató, egykori hallgatói önkormányzati vezető természetesen nem a művészetelméleti kutatások irányításával foglalkozik majd. Csak „az intézet kialakításával kapcsolatos operatív feladatok teljes körű elvégzésére” kapott egy és háromnegyed éves megbízást „manager-típusú személyként” – válaszolt lapunknak az MMA.
|
| Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megbízott igazgatója. Nincs koncepció, nincsenek kutatók, de a Hild-villa már tavaly az intézeté lett |
Vezetői rutinra hallgatói önkormányzati elöljáróként tett szert, továbbá „szakmapolitikai egyeztetéseken”, feltehetőleg a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjaként, de részletesebben nem méltatott, „intézmény-átszervezési, szervezetfejlesztő munkában” szerzett tapasztalatai is mellette szóltak.
Az MMA jelezte, hogy választottjuk a kultúra területén sem járatlan, ugyanis „a kulturális jogalkotást” is behatóan tanulmányozza tudósként.
Megfelelő tapasztalat vagy megfelelő ismerős
Annak bizonyára semmi köze sincs Kocsis Miklós kinevezéséhez, hogy a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Kucsera Tamás Gergely vezetőtársa volt a Doktoranduszok Országos Szövetségénél. Kocsis elnök volt, Kucsera pedig már akkor is főtitkár. Meglepő módon Kocsis kinevezéséről, az igazgatókeresési nehézségek átmeneti lezárulásáról az MMA honlapja egyáltalán nem adott hírt, nekünk is vissza kellett kérdeznünk, hogy megtudjuk, ki mellett tette le végül a voksát az elnökség.
Az új igazgatónak mindenesetre sok dolga lesz, mert a munka még mindig igencsak kezdeti szakaszában van. Továbbra is „az alapvető szervezeti-működési infrastruktúra megteremtése a hangsúlyos feladat”, és továbbra sem tudni, mikor érünk ennek a fázisnak a végére. „Ez várhatóan a következő időszakban is tart” – tájékoztatott a művészeti akadémia.
Egynapi működés nélkül is elapadt a pénz
Arra a kérdésünkre, hogy a megbízott igazgatón kívül vannak-e munkatársai az intézetnek, nem kaptunk választ. Azt tehát, hogy kik és mit fognak kutatni a 2013-ban ünnepélyesen beharangozott intézményben, amelynek céljaira az állam az MMA rendelkezésére bocsátotta a Hild-villát, továbbra sem tudni, és ebben jó darabig nem is várható változás.
A tavalyi, 109 milliós költségvetést viszont egyetlen napnyi gyakorlati működés nélkül is volt mire költeni: „Az intézet a rendelkezésre álló forrásokat a 2014-es évben a Hild-villa gépészeti távfelügyeletére, őrzésére, az épület karbantartására, a felújítás építészeti előkészítésére (tervezésére, tervkoncepciójának megalkotására), a Hild-villa kertjének gondozására, beázások és egyéb károk elhárítására, valamint a kerítések átmeneti rendbehozatalára fordította” – tudatta a Népszabadsággal az MMA.
A közreműködés semmit nem jelent
Tavaly, a harmadik Orbán-kormány felállásakor született egy kormányrendelet, amelyik kimondja, hogy Balog Zoltán miniszter „a Magyar Művészeti Akadémia elnökének közreműködésével” kell hogy kidolgozza a kormány kultúrpolitikáját. Próbáltuk megtudni, hogy a „közreműködés” pontosan mit, milyen jogokat és hatásköröket jelent, de a minisztérium arról tájékoztatott minket, hogy lényegében semmit.
Olyan „konzultatív” jogkörként értelmezik a „közreműködést” mind a jogalkotás, mind a kulturális intézményvezetők kinevezésének tekintetében, amely a kulturális élet lényegében minden más szereplőjének is rendelkezésére áll, és nem jelent mást, mint hogy figyelmesen meghallgatják őket, ha mondandójuk támad.
Ha valóban pusztán erről van szó, akkor ennek biztosítására fölösleges volt kormányrendeletet szövegezni. Ugyanakkor – látva a művészeti akadémia hatékonyságát, világos és kiérlelt elképzeléseit, mondjuk, saját kutatóintézetük tárgyában – van okunk arra is, hogy higgyünk a minisztérium tájékoztatásának. De mivel kapcsolatban és mit tudna javasolni ez a testület?
