Emberi sorsok alvadt vérben

– Milyen szempontok alapján választották ki az első öt regényt?

– Hiába vannak régebbi kiadások is a piacon, Szabó Magda több műve nem kapható, A pillanat például alig elérhető. Így az egyik legfontosabb szempont egyszerűen az volt, hogy a hiányt pótoljuk. Szem előtt tartottuk persze az ikonikus műveket, hiszen azok a legismertebbek, ilyen Az ajtó is, amely tavaly felkerült a The New York Times tízes listájára. A sorozat hatodik darabja a Für Elise lesz, amely az áprilisi könyvfesztiválra jön ki a nyomdából. De nem pusztán arról van szó, hogy új borítóval piacra dobunk régi műveket, hanem alapvető szöveggondozási feladatokat is el kellett végeznünk. Ezt megnehezítette, hogy Szabó Magdától nem állnak rendelkezésre eredeti kéziratok. Az elmúlt évtizedekben több kiadó gondozásában jelentek meg a regényei, s kiderült számunkra, hogy a Szépirodalminál megjelent első kiadások a legpontosabbak, ezért ezekhez kellett visszanyúlnunk.

Ki kellett javítanunk az újranyomások esetén elkerülhetetlen szövegromlásokból adódó hibákat, s mivel gondoltunk a mai olvasókra, az érthetőség kedvéért több helyen jegyzeteket kellett hozzájuk írnunk. Ma már kevesekről mondható el, de Szabó Magda még latinos műveltségű volt, így a latin utalásait lábjegyzetekben magyarázzuk el, akárcsak a tájnyelvi szavait. Szövegkritikai szempontból a legtöbb problémát A pillanat és a Für Elise okozta, nehezen látom át, hogy a különböző kiadásokban hogyan keletkezhetett ennyi hiba. Előfordul, hogy a szereplők neve egyszerre csak megváltozik a szövegben, sőt, van olyan szereplő vagy ismert mitológiai alak, akinek a neve két-három változatban is olvasható. Komoly munka eredménye volt, hogy melyik változatot tekinthetjük érvényesnek, s miért.

Jolsvai Júlia szerint Szabó Magda művei mindig aktuálisak Reviczky Zsolt / Népszabadság

– Mit gondol, miben gyökerezik Szabó Magda népszerűsége és jelentősége?

– Azért időtálló az életműve, mert emberi történeteket tár elénk, és az emberi történetek mindig, minden korban aktuálisak voltak és lesznek. Az ember kíváncsi saját magára és az emberi kapcsolatokra, márpedig Szabó Magda műveiben éppen a kapcsolatok a lényegesek. Ezekben ismer az olvasó saját magára. Főként női sorsokat, kapcsolatokat ábrázol, miközben fellebbenti a fátylat családi titkokról is. Titkokról, melyekről nem beszélünk, pedig kellene. Szabó Magda segít nekünk abban, hogy mégis megtegyük. A regényeit olvasva mélyebbre láthatunk a viszonyokban, s ez a mindennapokban is a segítségünkre lehet, hiszen az ő szeme olyasmit is észrevett, amit a miénk talán nem. Nem véletlen, hogy életművének tekintélyes részét számos nyelvre lefordították. Jártam az egykori lakásában, láttam a külföldi kiadások egy-egy eredeti példányát. El nem tudja képzelni azt a hihetetlen mennyiséget.

– Önhöz melyik regénye áll legközelebb?

– Az ajtó. Rendkívül eredeti műnek tartom, már csak abból a szempontból is, hogy a magyar irodalomból nem tudnék másik olyan regényt mondani, amely egy idősebb és egy középkorú nő kapcsolatát járja körbe. Ez igen ritka téma, másnál nemigen fordul elő.

– A genderirodalom koordináta-­rendszerében elhelyezhető ez az életmű? Szabó Magda esetében beszélhetünk női irodalomról? Van jelentősége annak, hogy női szerzőről van szó, aki sok női figurával dolgozik?

– Nem hiszek abban, hogy létezik női irodalom és férfiirodalom. Van jó irodalom és nem jó irodalom. Ha valaki tud írni, akkor bele tud bújni a női szereplők és a férfi szereplők lelkébe is, márpedig Szabó Magda nagyon tudott írni, a cselekménybonyolítása elképesztően magas színvonalú, miközben a rendkívüli karakterábrázolásáról még nem is ejtettünk szót. S nagyon erős mondatai vannak. Az egyik kedvencem ­tőle az: „Nekem ne legyen boldog és világoskék az irodalom, hanem fekete, mint az alvadt vér". Ebben minden benne van.