Mint unokahúga, Udvardi Anna elmondta, karácsonykor, december 24-én került a keszthelyi kórházba és ott is halt meg február 4-én, hétfőn késő este. Élete volt a festészet és mindig azt mondta, hogy addig él, amíg festeni tud. Rokona az utolsó fél évben együtt volt vele Badacsonytomajon, ahol kórházba kerüléséig dolgozott, igaz, hogy az utóbbi hónapokban ülve festett, ott van az álványon utolsó munkája, amely Szent Pált ábrázolja, de a képet már nem tudta befejezni.

Udvardi Erzsébet 1929. december 27-én született Baján. Szülővárosában Rudnay Gyulától tanult festeni, majd Budapesten elvégezte a képzőművészeti főiskolát, ahol Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Fónyi Géza és Hincz Gyula voltak a mesterei. Badacsonytomajon 1958 óta élt és munkásságában benne van a balatoni táj, az ott élő emberek és választott szűkebb hazája, Badacsony világa, a víz, a hegy, a tó évszakainak látványa expresszív szürrealista stílusú festményeken. Műhelye mellett 2000-ben saját képtárat alapított, ahol munkáit állandó kiállításon láthatja a közönség. A rokonok az Udvardi Erzsébet Képtárat a művész halála után is működtetni kívánják - jegyezte meg Udvardi Anna.

Udvardi Erzsébet művei mély hitet tükröznek az életbe, az emberi lét elhivatottságába. Egyházművészeti alkotásainak állandó témája a Biblia, az Ó- és Újszövetség, a szentek élete volt. Festett biblikus vázlatokat, oltárképeket, amelyek Badacsonytomaj, Badacsonyörs, Ábrahámhegy, Keszthely, Eszterháza, Vaja, Hévíz, a Szabolcs megyei Flórapuszta templomait és kápolnáit díszítik.

Képein a festékek is fénnyé változtak, az olajfesték, az aranyfüstlemez, az ezüstfólia együttes alkalmazásával érte el azt a hatást, amit vágya szerint művei megalkotásával óhajtott, és lényéből fakadóan belső ragyogását is kifejezhette. A Magyar Posta az utóbbi években festményeiből készítette karácsonyi bélyegeit, amelyek több millió példányban keltek el.

Főleg hazai tárlatokon szerepelt, de bemutatkozott külföldön is, például Bécsben, Bostonban (USA), Kölnben, Velencében, Párizsban, Újdelhiben és Lublinban.

Műveit nagy közgyűjteményekben őrzik, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, az esztergomi Keresztény Múzeum, az MTA, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a székesfehérvári Szent István király Múzeum.

Udvardi Erzsébet munkásságát számos díjjal ismerték el, így Munkácsy- és Kossuth-díjjal, Érdemes és Kiváló művész címmel, de megkapta a Magyar Művészetért- és a Magyar Örökség-díjat valamint a Szent Fortunatus Lovagrend Művészeti Nagydíjat.

Udvardi Erzsébet Baja díszpolgára volt, szülővárosa saját halottjának tekinti és ott helyezik végső nyugalomra a családi sírboltba, ahol szülei is nyugszanak.