A Hagyományok Háza MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 67 éves népzenészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza és a Hagyományok Háza Baráti Köre saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

A 2013. március 15-én Széchenyi-díjjal elismert népzenei előadóművész, népzenekutató, a népművészet mestere A magyar folk története című kötet áprilisi bemutatóján Japánban szerzett friss élményeit osztotta meg a könyvpremier résztvevőivel. Kiemelte: a távol-keleti országban - ahol együtt jártak Sebő Ferenccel még a táncházmozgalom kezdete előtt - ma tökéletesen beszélik a táncházi "nyelvet".

Halmos Béla 1946 június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben.

1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban.

Népzenével - főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével - a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozik. Népzenekutatóként is dolgozik, gyűjtött - a magyar mellett - szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot.     1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.

Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében  a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével - nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.

A kezdetektől fogva részt vesz a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított főleg itthon, de Európa és Amerika országaiban is. Mint népzenei szakértő létrehozta és vezeti a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában.

2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

Halmos Béla Sebő Ferenccel együtt nemcsak az UNESCO szellemi örökség listájára 2011-ben felkerült táncházmozgalom zenei elindítója, hanem később is az egyik legfontosabb oszlopa volt - emlékezett a csütörtökön elhunyt népzenekutatóra, előadóművészre Jávorszky Béla Szilárd, A magyar folk története című nemrég megjelent könyv szerzője. "Béla csupaszív ember volt. A szó nemes értelmében vett mozgalmár, mindig azt nézte, ami összeköt és nem azt, ami elválaszt" - fogalmazott Jávorszky Béla Szilárd.

Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes az MTI-nek felidézte, hogy 12 éves kora óta ismerte Halmos Bélát. "Rajongva néztem a Röpülj páva című tévéműsorban, és kiderült, hogy abba a házba udvarolt és nősült, ahol mi laktunk. Szinte naponta találkoztam vele, tőle kaptam az első eredeti népzenei felvételeket, például Lajtha László Széki gyűjtéseit" - mondta Sebestyén Márta.

A népdalénekes arról is beszélt, hogy Halmos Béla fogadott lányaként tekintett rá. "Kamasz koromban mindenhová mentem, ahol ő és Sebő muzsikált. Később kollégák lettünk, mindig, az elmúlt napokig gondja volt rám. Azt hiszem, ez a zenélésből is következett, ő tényleg kíváncsi volt az emberekre. Erkölcsi példaképemnek tekintem" - hangsúlyozta Sebestyén Márta.

Berán István, a Folkmagazin szerkesztője több évtizede közeli és kollegiális barátságban állt Halmos Bélával. "Közszeretetnek örvendett, nehéz múlt időben beszélni róla. Érdekes, hogy nemrég felidézte: Sebő Ferenccel még a mozgalom létrejötte előtt jártak Japánban, most az év első felében visszatért a Téka Együttes két tagjával a szigetországba. +Összeért a pályám+, mondta, mi pedig ellenkeztünk: rengeteg tennivalód van még!" - fogalmazott Berán István.

A Táncház Egyesület ügyvezető képviselője hozzátette: Halmos Béla nagyszerű közösségi ember volt, előadóként kiemelkedő, kutatóként méltán lett Széchenyi-díjas, Szomjas Györggyel közös munkáiban a filmes szakmába is belekóstolt. Az egyesület jogelődje, a táncházi kamara elnöke volt, de később is mindig lehetett rá számítani, ha az egyesületi tagság érdekeit kellett képviselni.