Mindenki tudta, hogy nagyon beteg, mégis váratlan a hír, hogy ma reggel egy budapesti kórházban elhunyt Bajor Imre. Valahogy senki sem tudta elképzelni, hogy a nevetés ilyen egyszerre szűnjön meg. Ráadásul a gyógyítása körüli bulvárfelhajtás – kezelték-e Kínában? Orvos foglalkozik-e a tumorral, vagy kuruzsló? Gyűjtenek-e pénzt a rajongói? – valahogy komolytalanná tették ezt a nagyon is komoly küzdelmet a halállal.

Bajor Imre Blikk / Fotó

Bajor az a színész volt, aki nagyon jól érezte a ritmust és megvolt a tehetsége hozzá, hogy pontosan hozza a figurát. Tudta, mikor mi vicces, hogyan lehet a hatást a lehető legnagyobbra fokozni.

De talán túl sokáig kellett a nagy kiugrásra várnia, és amikor a „bizonytalan nemi identitású" Oli úr szerepében a Szomszédok című televíziós sorozat mellék-főszereplőjévé vált, nem bírta tovább. Egyszerre minden téren behabzsolta a sikert. A könnyű sikert. Jöttek a kabaréműsorok, a tévé-, film- és színházi szerepek. Megkapta a Karinthy-gyűrűt, tódult rá a nép mint Makátsra a Hyppolit, a lakájban a Játékszínbe vagy mint Miskára a Mágnás Miskában az Operettben, és állandó szereplője lett a Heti Hetes, az induláskor példátlan népszerűségű műsorának.

Szimpatikus volt az öniróniája, ahogy saját viszonyáról tudott beszélni az alkohollal, vagy elfogadta a fensőséges Havas Henriktől a Kicsihuszár becenevet. Még kocsmát is nyitott ezen a néven.

Talán többre is hivatott lett volna, talán teljesen kifutotta a pályáját. Az biztos, hogy ebben az országban mindenki ismerte a nevét, és legalább elmosolyodott, ha szóba került.

A közönség most döbbenettel látja, hogy nem viccel többet.