Elhasalt a Királyi Séta
Fejér megye és Székesfehérvár önkormányzatai együttes ülésének összehívását javasolja a városi önkormányzat azzal a javaslattal, hogy ne valósítsák meg a Királyi Séta projektet, amelynek egyik meghatározó eleme a Nemzeti Emlékhely kialakítása - idézi a Fejér Megyei Hírlap Cser-Palkovics András fideszes polgármestert, aki a csütörtöki zárt testületi ülést követően nyilakozott a lapnak.
Cser-Palkovics szerint nem szabad olyan beruházást megvalósítani, amiről nem lehet tudni, mennyi lesz a teljes költsége, ez ugyanis veszélyeztetné a város pénzügyi stabilitását. A polgármester hozzátette: a méltó Nemzeti Emlékhely kialakításáról nem mond le a város, reményei szerint a nemzeti emlékhelyekről szóló törvény keretében végre nemzeti üggyé válhat a királyi bazilika rendezésének problémája.
- A Nemzeti Emlékhely kérdésében még a romok lefedésének szükségességében sincs egységes szakmai álláspont, ugyanakkor senki sem szeretné, ha egy újabb "hangárügy" lenne a romkert átépítéséből - hangsúlyozta Cser-Palkovics András, aki hozzátette, júniusra intézkedési tervet kell kidolgozni a projekt elmaradásával kapcsolatban.
A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely kialakítására tett eddigi kísérletek általában két ok miatt véreztek el: vagy hiányzott a muzeológusok, az örökségvédelmi szakemberek és az aktuális városi és megyei vezetők szakmai konszenzusa, vagy a pénzhiány hiúsította meg a tervek megvalósítását.
Emlékezetes intermezzo volt például a romkert lefedése 2000-ben, amikor a vastraverzes "hangár" - amire Cser-Palkovics is utalt - akkora közfelháborodást okozott, hogy évekkel később le is kellett bontani. Úgy tűnt, hogy a projekt pénzügyi hátterét 2007-ben sikerült biztosítani: a Gyurcsány-kormány a központilag támogatott kiemelt fejlesztések közé sorolta az úgynevezett Királyi Séta Székesfehérváron elnevezésű turisztikai beruházást, amelynek legfőbb eleme a Nemzeti Emlékhely végső kialakítása. A teljes fejlesztés akkori számítások szerint 2,1 milliárd forintba került volna, amelyből mintegy egymillárd forintot tett ki az emlékhely költségvetése.
A Nemzeti Emlékhely terveit azonban folyamatosan kemény szakmai bírálatok érték. Különösen azt az elképzelést vitatták sokan, amely szerint a romkertben felépítették volna az egykori koronázótemplom tíz méter széles, negyven méter magas részletét. A konszenzus hiányát érzékelve végül a városi és a megyei önkormányzat úgy döntött, tervpályázatot írnak ki a Nemzeti Emlékhely megvalósítására. A két évvel ezelőtti pályázatra 53-an jelentkeztek, a szakmai zsűri Csomay Zsófiának és Nagy Györgynek a közös tervét - egy üvegből készítendő téglatestet - hirdette ki győztesként. A kiírás, a lebonyolítás és a díjazás közel 60 millió forintba került. A városnak és a megyének azonban nem tetszett a győztes pályamű, ismét felizzottak a szakmai viták. Ezeknek vetett most véget - legalábbis egy időre - a Nemzeti Emlékhely megvalósításának leállítása.