„Több volt a feladatokban a szokatlan elem, ami ezen a szinten a problémák fő forrása. Az érettségizők a megszokott, ismert dolgokat keresik, ám most főleg kreatívnak kellett lenni ahhoz, hogy a felkészültségüknek megfelelő szinten teljesítsenek” – értékelte a tegnapi feladatokat Pataki János, a Lauder Javne Iskola matematikatanára. A szakember szerint önmagában egyetlen feladat sem volt nehéz, azonban a kitűzött példák összessége már igazi próbatételt jelentett.

Panaszkodnak a diákok, hogy időnként egy szövegtengerből kell kibányászni a megoldandó problémát. Sokak számára már a szövegértés is gond. Az első 45 percre kiszabott 12 rövid feladat után 135 percre további öt összetett feladat jutott. A hagyományok szerint a második rész első példáját általában rutinból megoldják a vizsgázók – hogy legyen sikerélményük az újabb etapban.

Ez a feladat most keveseknek nyújtott ilyen élményt. Pataki elmondása szerint a matematikán túlmutat, hogy a középiskolásokat nem készítik fel az érettségi okozta stresszhelyzetre. Meglepetés nekik, hogy három-négy órán át kell koncentrálni, míg a középiskolában legfeljebb 45 percig. A különleges helyzettel magyarázható, hogy amit a diák az órán minden alkalommal helyesen tud – mi a különbség a kör átmérője és sugara között –, azt az érettségin elrontja.

Pataki szerint a matematikaérettségi évről évre nehezedik, de nem érti, miért. Ami néhány évvel ezelőtt emelt szintű érettségi feladat volt, az idén már középszinten is megjelent. A felkészülés egyik nehézsége, hogy a Nemzeti alaptanterv három témakörrel – statisztika, kombinatorika, valószínűség-számítás – bővült, miközben az óraszám csökkent.