Egy zsák bolha

Ez az ember úgy játszik, annyira invenciózus, kreatív és modern, hogy pár hang leütésével képes elvarázsolni a hallgatóságot. A próbán sorra szólították a fiatal prímásokat. Amikor a sokfelé turnézó trupp klasszikus számait (Strauss, Hubay, Brahms, Liszt) játszotta, rá lehetett ismerni azokra az egyéni és kedves ízekre, amelyekkel meg szokták lepni a koncerttermek közönségét. A próba végén balkáni ráadás következett, előrearaszoltak a „klarnétosok”, és Puporka András vezérletével úgy fújták, mint a szerb vagy macedón cigányzenészek.

Szaggatva, rángatva, ütve és jajgatva, majd szétesett a próbaterem. Gyakran cseréltek a darabok elhangzása között, a korosabb és a fiatal művészek között nagy volt az összhang. Lendvai Csócsi József főprímás és művészeti vezető arra figyelmeztette a kezdőket, ne nagyon önállóskodjanak, menjenek csak szépen és fegyelmezetten az öregek után, ne az járjon a fejükben, hogy mindjárt Párizsban kezdjék világhódító karrierjüket.

Móricz-Sabján Simon

– Az idősek rutinját megőrizzük, az a feladatuk, hogy átadják a szakmai tudásukat az utódaiknak – fogalmazott Beke Farkas Nándor. Az a célja, hogy a zenekart évtizedeken át fenntartsa, pár évre nem lehet tervezni. Jövőre lesz harmincéves a társaság, az új évadban jubileumi programra készülnek. A nyári francia turné után munkálják ki az új repertoárt. Magyar zeneszerzőktől szeretnének többet játszani. A Galántai táncok és a Kállai kettős (Kodály), a Román táncok (Bartók) mellett számos meglepetést készítenek elő.

Húsvét után lesz 2015-ben az a megakoncert, amelyen a három évtizedet megünneplik a Papp László arénában. A zenakar kórussal egészül ki, igazi monstre parádéra lehet számítani. Beke Farkas Nándor azok közé tartozik, aki már a megalakulás előtt a zenekarral próbált. Mindent tud a 100 Tagúról, a menedzselésmellett gyakran beugrik játszani, mert muzsikusnak vallja magát, ő is szeret elcsenni valamit abból a tapsból, amellyel a közönség megajándékozza őket.

A 100 Tagú Cigányzenekart kulturális egyesületként hozták létre 1985. november 2-án, a legenda szerint az ötlet idősebb Járóka Sándor áprilisi temetésén született, amikor egy több száz fős alkalmi zenekar állt össze az elhunyt prímáskirály tiszteletére. A zenekar első vezetői Berki László, Boros Lajos és Mészáros Tivadar voltak. A próbákat a később tiszteletbeli elnöknek választott Cziffra György zongoraművész is többször meglátogatta. A nyitókoncertet 1986. március 22-én tartották a Budapest Kongresszusi Központban, elképesztő sikerrel.

Móricz-Sabján Simon

A zenekar fennállása óta több mint ezer koncertet adott a világban. A zenészek nem szorultak be a cigányzenei közhelyekbe, számos fúziós projektben is részt vállaltak. Felléptek például Zámbó Jimmyvel, a Budapest Klezmer Banddel, a Bartók Vonósnégyessel, több közös koncertjük volt az orosz Alekszandrov együttessel, emlékezetesek számukra a Ferenczi György-féle Herfli Davidsonnal vagy a magyar nótát éneklő Pataki Attilával, illetve a dzsesszistákkal, Szakcsi Lakatos Bélával, Babos Gyulával tartott közös koncertek.

– Nem vagyunk betokosodott zenekar – mondta Beke Farkas Nándor –, igyekszünk megfelelni az igényeknek. A hangversenyek persze a magyaros és cigányos felvezető részre, illetve az azt követő könnyű klasszikusokra épülnek. A koreográfiát Berki László, az alapító művészeti igazgató találta ki, nem akarunk eltérni tőle a jövőben sem. Hogy mit hoz a 100 Tagúnak, hogy hungarikumnak ismerik el? Reméljük, hogy sokat – felelte a próba szünetében Beke Farkas Nándor, a magyar kultúra lovagja. – Hatalmas elismerés, noha az emberek szívében már régóta hungarikum vagyunk.

A zenekar 138 taggal működik, egy-egy posztra több muzsikust is be tudnak vetni, egyszerre „kétfelé” is játszhatnak. Ami azt jelenti, hogy több turnét is tudnak vállalni. Ha nincsenek százan egy-egy fellépésen, attól még nem dől össze a világ. – Ha valaki azért jön a koncertre, hogy megszámoljon bennünket, azzal nem tudunk mit kezdeni – mondta Beke Farkas Nándor. A legidősebb tag Jónás Mátyás (78), aki az első Rajkó Zenekar prímása volt 1952-ben. Több hetven fölötti zenész játszik a zenekarban, olyanok, akiknek sok a fiatal követőjük.

Móricz-Sabján Simon

Farkas Nándor fia Szenthelyi Miklósnál végzett a Zeneakadémián, ő is, a felesége is játszik a 100 Tagúban. Mindössze hét hölgytagjuk van, de annál több az olyan házasság, amelyet a zenekari próbákon szövődött szerelmek alapoztak meg. Többen vendéglátóznak nyaranta, mások óceánjárókon róják a föld körüli köröket. Akadnak visszatérők, mint a 100 Tagú legfiatalabb prímása, a 24 éves Salasovits Norbert, a házi prímásverseny nyertese, aki most éppen Mexikóból jött haza.

– Mindenevő vagyok – mondta az ifjúsági 100 Tagú vezető prímása –, amikor külföldön vagyok, mindent játszanom kell. Ha Rolling Stonest kérnek, abba is bátran beleállok. Nagy a fegyelem, vezetői elv, hogy a gyeplőt keményen kell tartani. Ennek fő eleme, hogy minden hatalom a prímásoké. Ha egy ötéves gyerek a prímás, akkor őt kell „lekísérni”. Méghozzá úgy, ahogyan azt a szólista megkívánja. – Egy zsák bolhát könnyebb összetartani – mondta a vezetői kihívásról Beke Farkas Nándor, aki azt tartja szem előtt, hogy az általa vezetett muzsikusok elégedettek legyenek.

– Szeretem, ha jól érzi magát a zenész – fogalmazott az elnök –, és ezt vissza is hallom. A muzsikus a hangulatától függően tud jól vagy rosszul előadni. Hangulatemberek vagyunk. Pusztán abból, hogy valaki a 100 Tagú Cigányzenekar tagja, megélni nem lehet, de az, hogy valaki itt játszhat, rang, nem lehet a munkát félvállról venni. Miután nagykorú lett a zenekar, a cél, hogy még professzionálisabbak legyünk. Az új, modern repertoárhoz ezért fiatalos lendületet kapcsolunk.