Meglepő módon éppen a digitális eszközök hozhatják vissza a könyvkerülők fejébe akár a magas kultúrát is. Hammer Ferenc szociológus, médiakutató azt tapasztalja, hogy a könyvekből való művelődés napjainkban szubkulturális jelenség. A zöm elektronikus formátumban szerzi be ismereteit, és ugyanilyen formában teríti, amit megtudott. A mai fiatalok elképesztő mennyiségben állítanak elő szöveget, sokféle nívón és formában.
Nyáry Krisztián irodalomtörténész és író szerint nem arról van szó, hogy az egyik információközlő forma válságban van, a másik meg az ő rovására hódítja a teret. Sokkal inkább arról, hogy a fiatalok a digitális korszak gyermekei, akik ahhoz szoktak, hogy a neten élnek, chatelnek, online léteznek a nap döntő részében. Ha ehhez szoktak, akkor a digitális térben kell nekik nívós olvasnivalót adni, hogy ne maradjanak ki a gondolkodtató szövegekből. Ugyanazt a tartalmat papíralapon és e-könyvként is ki kell adni. Mautner Zsófi receptjei eleinte az interneten terjedtek, majd megjelentek nyomtatott formában is, mindkettőre van igény. Sőt kimondottan előny, ha egy mű mindkét formában megjelenik.
A könnyedebb regényeiről ismert Fejős Éva olyan praktikus előnyt is említett, hogy ha történetesen New Yorkban megjelenik kedvenc szerzőjének egy kötete, nem kell átrepülnie ahhoz az óceánt, hogy az elsők között olvashassa a művet, megteheti, hogy Budapesten kifizeti az e-könyvváltozat árát. Az sem zavarja, hogy ezért többet kell leperkálni, mint ha várna fél évet a papíralapú műre. Szerzőként azért kedveli az elektronikus formát, mert utólag kijavíthatja a tévedését. A nyomdából kikerült példányok esetében erre nincs lehetőség. Arra is van mód, hogy többlettartalommal töltse fel írását. A digitális térben bármi elfér, legfeljebb az olvasó tér ki a hitéből a túl hosszú mű olvasásakor.
Az e-könyv-olvasók másik előnye, hogy segítségükkel nem maradunk hoppon. Olyan nincs, hogy elfogy a boltban a sikerkönyv,mert nincs több a raktáron. Ha szükségem van a tartalomra, egyszerűen letöltöm. Az sem mellékes, hogy az olvasókon, ha kell, nagyíthatók a nagymamának a betűk, a fényerősség is változtatható. Nincs messze, hogy a hajtogatható kijelzőknek köszönhetően az ember az eddiginél is személyre szabottabb formátumú e-könyvekhez jut.
Másik praktikum, hogy egyetlen eszközre az egész család könyvtára feltölthető. Mesét olvashatunk a gyereknek, majd a poronty elalvása után ugyanazon az eszközön folytathatjuk a saját könyvünket – példálózott Farkas István e-könyv-blogger, aki szerint ha egy könyvnek nem jelenik meg elektronikus formátumú kalózkiadása, akkor az valószínűleg nem is érdekes.
Hogy mi várható? Egyértelműen az elektronikus könyvek térhódítása. A világ mind nagyobb részén már a tanulás is elektronikus tananyagok segítségével történik. Akik ilyen formában találkoznak először a tudással, a világirodalom remekeivel – még ha zömmel kivonatolt formában is –, azok számára az e-könyv lesz a magától értetődő. Azok lexikonokat, szakkönyveket sem tízkilós kivitelben vásárolnak, hanem elektronikus formában. A hagyományos könyveket temetni mégsem kell, de botorság a korábbi korszak visszatértében reménykedni.
Digitális kotta a zongorán
Az e-olvasó hamar megtalálja a helyét. Csak két példa: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában rendezett Ottlik Géza-kiállítás megnyitóján Hirtling István színművész e-olvasóról olvasott föl részleteket az Iskola a határon című műből.
Nyilván úgy állította be a betűnagyságot, hogy a lehető legkényelmesebben tudja interpretálni a szöveget. A Fekete-Kovács Kornél-trió előadásán Cseke Gábor dzsesszzongorista e-olvasón hozta magával a kottát, és kellő pillanatban egy suhintással lapozott a következő oldalra.
