A KÖSZ régészei az M6-os autópálya Szekszárd-Mohács közötti szakaszán végzett megelőző régészeti feltárás alkalmával Daruszentmiklós határában lelték meg a VII-VIII. századból való csontfurulyát - közölte szerdán Szűcs József, a szolgálat kommunikációs referense az MTI-vel.

A régészek szerint a hangszer minden szempontból különbözik a Magyarországon eddig talált, hasonló korból származó furulyáktól. A korábban előkerült hangszerek az úgynevezett kettős sípok típusába sorolhatók, kivétel nélkül madarak körülbelül 18 centiméter hosszú csontjaiból készültek, hat-hat hangnyílással. A Fejér megyei falu határában talált lelet ezzel szemben kecske vagy juh lábszárcsontjából készült és csak három nyílás van rajta.

Mivel a maga nemében egyedülálló tárgyról van szó, felvetődött a kérdés: milyen módon szólaltathatták meg ezt a hangszert? Vajon "egyszerű" furulyáról van szó, vagy nádsíppal kiegészítve játszottak rajta? A kérdés eldöntésére Dresch Mihály furulya-, szaxofon- és klarinétművészt kérték föl.

A muzsikus véleménye szerint a valóban érdekes lelet valószínűleg jelzősíp lehetett, amellyel az állatokat hívták vagy figyelmeztették. Dresch Mihály közölte: a gondosan megmunkált, majdnem 12 centiméter hosszúságú csontdarabon mindössze három lyuk van. Rövidsége miatt elég éles, magas a hangja, de egy kis trillás dallam megszólaltatására alkalmas.

"Látszik a kialakításából, hogy ez egy peremfurulya, úgy kell játszani rajta, mint a pánsípon. Ennek ellenére a megszólaltatása nem olyan egyszerű, mert a csont széle már kissé elkopott, pont ott, ahol fújni kellene" - mondta a zenész.