galéria megtekintése

Digilektus és Gogol-adaptáció

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 07. számában
jelent meg.


Vári György
Népszabadság

Az idei emelt és középszintű magyar érettségi feladatai között helyet kaptak két kortárs szerző, Szakonyi Károly író és Veszelszki Ágnes nyelvész szövegei is.

Szakonyinak nem szépirodalmi munkáját, hanem egy az irodalmi műfajok és témák összetartozásáról szóló gondolatát kellett értelmezni a „reflektálás egy jelenségre” nevű feladat során. (Ahogy a közelmúlt egyik érettségi minibotrányánál, 2009-ben, Spiró György szerepeltetésénél, amikor a Jobbik – és Bíró Zoltán, jelenleg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum vezetője – testületileg háborodott fel a „magyarellenes” szerző idézésén).

A nyelvi változások minél alaposabb leírása és magyarázata a cél, nem pedig az értékelésük

Szakonyi a Népszabadságnak elmondta, hogy bár pontosan nem tudja, honnan, melyik megnyilvánulásából idéztek, mindenesetre megtisztelőnek tartja, hogy érettségi tétellé vált, különösen azért, mert a kérdés valóban kedves témái közé tartozik, sokat beszélt erről az utóbbi időkben rendhagyó magyarórákon is, amikor előadóként meghívták.

 
Szakonyi Károly
Szakonyi Károly
Szabó Barnabás / Népszabadság

Mint mondta, nem tudja, hogyan birkózott volna meg az ő szövegéből kiinduló feladattal, mivel leginkább csak saját írói, alkotás-lélektani tapasztalatai alapján tudja megközelíteni a kérdést.

Bár egykori színházi emberként, aki ma is szorgalmas színházba járó, maga is számos színpadi adaptációt készített például Gogol és Dosztojevszkij műveiből, vagyis minden nehézség nélkül képes egy-egy témát más műnembe áttenni. Saját műveknél mégis más a helyzet: – Amit előszörre drámának képzel el az ember – mondta –, abból csak drámát szabad írni.

Veszelszki Ágnes kiválasztott szövege a középszintű érettségi szövegértési feladatául szolgált, a szerző szerint azért eshetett erre a tanulmányra a tételsor összeállítóinak választása, mert frissen, tavaly jelent meg ez az igen átfogó – 650 adatközlővel dolgozó – kérdőíves kutatás, amely a neten is hozzáférhető.

Veszelszki Ágnes
Veszelszki Ágnes
Kiss Renáta

A „digilektusról” – a számítógép közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjáról, az így kialakult új nyelvváltozatról – szóló írás szervesen illeszkedik Veszelszki tudományos életművébe.

– Tizennégy éve, egyetemi tanulmányaim kezdete óta foglalkozom a témakörrel – számolt be lapunknak. – Tanulmányaim mellett megjelent szerkesztésemben egy netszótár, illetve egy a világháló hatásait vizsgáló esszékötet is.

A korszerű nyelvtudomány álláspontjának megfelelően úgy gondolja, hogy a nyelvészeknek ebben az esetben is a nyelvi változások minél alaposabb leírása és magyarázata a célja, nem pedig az értékelésük. Azaz nem foglalkozik a „nyelvromlás” kérdésével, amelyről Magyarországon még akadémiai körökben is zajlanak viták.

Történelmi érettségik

Az érettségi eddigi két napja botrány nélkül zajlott le, ma következik a történelem írásbeli. A két leghíresebb esetet, amikor az érettségi vizsgáztatás, illetve annak hiánya összekapcsolódott a magyar történelem nagy sorsfordulóival, 1919-ben, majd 80 évvel később, 1989-ben jegyezték fel.

A Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága rendeletben törölte el az érettségizést. Neveléstörténészek szerint a középiskolai reformtervek mellett az ifjúság megnyerésének reménye is befolyásolhatta a döntést.

Az 1989-es magyar- és matekérettségiket pedig érvénytelenítették: az írásbeli tételek kihirdetésüket megelőzően kiszivárogtak. Nem volt szükség ismétlésre, ki-ki az év végi jegyét kapta. (A történtek miatt évekig az érettségi napjának hajnalán összeült bizottság határozta meg a tételeket.) Aztán – mindkét esetben – következett a rendszerváltás.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.