A The New York Timesban megjelent beszámoló úgy ír Moholy-Nagyról, mint a modernizmus egyik nem közismert, de jelentős művészéről, akinek a munkássága számos meglepetéssel szolgál, szinte kortárs módon használta korának új anyagait, a tükröződő silberit alumíniumot, a korai műanyagokat és a plexit. Botár Olivér szerint az, hogy Moholy-Nagyot a cikk szerzője kevésbé közismertnek tartja, csak a nagyközönségre igaz, a képzőművészettel foglalkozókra nem. És talán annak is köszönhető ez a megfogalmazás, hogy Moholy-Nagynak negyven éve nem volt egész életművet átfogó kiállítása Amerikában.
A 2006-ban Botár Olivér által New Yorkban rendezett, de Pécsen és Budapesten is bemutatott Moholy-Nagy-kiállítás főleg a korai, 1916 és 1923 közötti munkásságára koncentrált. A 2014-ben Winnipegben, majd Berlinben bemutatott tárlat pedig a médiaművészt jelenítette meg. A tavalyi Santa Barbara-i, Joyce Tsai rendezte kiállítás is a festészetéről adott képet. Így nagy erővel hat, hogy a művész teljesítménye most teljességében látható. Bár a New York-i kiállításon is dominálnak a festmények, ami annak is köszönhető, hogy a Guggenheim Múzeum rendelkezik a világ legnagyobb Moholy-Nagy-képgyűjteményével. Ez főleg Solomon Guggenheim egykori tanácsadója, Hilla Rebay érdeme, aki rábeszélte a gyűjtőt a vásárlásra a háború idején, és ezzel Moholy-Nagy megélhetését is segítette.
Moholy-Nagy László
 |
| Moholy-Nagy László, a magyar művész, akit amerikaiként tartanak számon Amerikában |
A világ egyik legismertebb magyar képzőművésze 1895-ben született Weisz László néven Bácsborsódon. Sokoldalú, kísérlezető alkotó volt, a Bauhaus-mozgalom és az avantgárd kiemelkedő alakja, akire a konstruktivizmus is erősen hatott. Egy személyben volt festő, fotográfus, író, formatervező, tanár, filmrendező, díszlettervező és feltaláló. A budapesti Iparművészeti Főiskola tisztelgésként felvette a nevét és 2006 márciusa óta Moholy-Nagy Művészeti Egyetem néven működik.
A tárlaton Moholy-Nagy emigráció előtti, magyarországi korszaka nem kerül közönség elé. A művészt, miközben az állampolgárságot csak halála előtt néhány nappal kapta meg, a tengerentúlon amerikaiként tartják számon, akiről megjegyzik, hogy Magyarországon született. Ő maga mindig ragaszkodott magyarságához.
A kiállítás nagy eredménye az a kutatási program, amelyet több százezer dolláros költséggel végeztek el, tudjuk meg Botár Olivértől. Ennek során azonosították azokat a korabeli műanyagfajtákat, amelyekre Moholy-Nagy dolgozott. Ezeket eddig nem ismertük, így fordulhatott elő, hogy a nem megfelelő tárolás miatt nem egy műanyag-alapú műve elbomlott. Most néhányat eredeti anyagból rekonstruáltak.
A tárlatot ősszel Chicagóban, majd Los Angelesben mutatják be. Ezek kicsit mások lesznek: Chicagóban, ahol Moholy-Nagy az Új Bauhaus-iskola igazgatója volt, rengeteg fotómunkát őriznek tőle, így itt dominánsabbak lesznek a fotók.
Magyar kísérőprogramok
 |
| Sopronyi Gyula: Floating Aspect |
A Moholy-Nagy-kiállítás kísérőprogramjaként több magyar fotótárlat nyílt és magyar előadók koncerteztek New York-i kulturális helyszíneken. A város neves galériás negyedében található Alma Galleryben a mai magyar fotóművészet képviselői mutatkoznak be. Köztük van lapunk egykori munkatársa, Sopronyi Gyula is, aki egy 2014-es párizsi sorozatával került be a válogatásba. Mint elmondta, ezek a képei Brassai uszályos fotóinak ihletésére készültek, csak kicsit másként: a Szajna hídjairól, felülnézetből. A fiatal kiállítók közt találjuk mások mellett Czigány Ákost, Göbölyös Lucát, Rácmolnár Milánt, Szombath Évát. A zenei programok közül kiemelkedett a Guggenheim Múzeum rotundájában ifjabb Kurtág György zenei vezetésével tartott koncert. A záróesemény Lucas Ligeti, Ligeti György fia a Bauhaus elemeire komponált zeneművét bemutató koncert lesz.
