galéria megtekintése

Cserépkályha és otthonosság

0 komment


Szemere Katalin

Bársonyos átmenet – így emlegeti a Radnóti Színház igazgatóváltását Bálint András, aki február elsején átadja direktori posztját Kováts Adél színésznőnek. Kilenc nappal a búcsú előtt bemutatták a Radnóti elmúlt 30 évéről szóló Felzengő állomások című könyvet, amelyet a Radnóti és a Magvető közösen adott ki Tarján Tamás és Győrei Zsolt szerkesztésében.

Bálint András a kötettel a kezében búcsúzik a színházvezetéstől
Bálint András a kötettel a kezében búcsúzik a színházvezetéstől
Teknős Miklós / Népszabadság

Pap Zsuzsanna művészeti titkár és Komáromi György gazdasági igazgató kopogtatott azzal Bálint szobája ajtaján, hogy könyv készülne a Radnóti 30 évéről. Megnyugtatták az igazgatót, egyrészt pénz van rá, másrészt nemcsak róla, hanem az elmúlt három évtizedről fog szólni. Arról az időszakról, amely alatt a Radnóti az egyik legfontosabb művészszínházzá vált. A könyvben interjúk, sztorik, adattár, kritikák, plakátok és fotók mesélnek a harminc évről.

 

A könyvbemutatón Martinovics Dorina és Pál András, a színház két művésze történeteket olvasott fel a kötetből, arról például, hogy mivel járt a Radnóti Színházat leradnótiszínpadozni, és arról, hogy mivel vágott vissza Csákányi László Kárpáti Péternek, amikor a nyári szünetben átírta a korábban kiadott és megtanult szövegét. Kiderül, mitől különleges a színház Andrássy úti művészbejárója, és hogyan tanulmányozták (vagy nem tanulmányozták) a Micimackó-előadás színészei a medvét, a nyulat, a tigrist, a szamarat, a baglyot és a kengurut az állatkertben. Ezer emlék van az előadás közben véletlenül lesimogatott bajuszról, a Radnóti-est főpróbáján jelen lévő Radnótinéról, vagy a Prah című darab olvasópróbájáról, ahol a szerző, Spiró György maga olvasta fel Börcsök Enikő szerepét.

Nádasdy Ádám több fordítását játszotta a Radnóti, legutóbb a Lear királyt mutatta be. A költő-fordító nézőként is gyakori vendég a Nagymező utcában, a premierek legalább felét látta az elmúlt három évtizedben – meséli lapunknak a könyvbemutató után. Különösen emlékezetes számára a Ványa bácsi Kulka Jánossal, Szervét Tiborral és Schell Judittal a főszerepekben.

Huszonöt évig a Radnóti gazdasági igazgatója volt (most a Vígszínházé) Csóti József, aki úgy lép be a Nagymező utcai teátrumba, mintha egy egyetemi találkozóra menne. Jó visszatérni felelősség nélkül – teszi hozzá. Ez a színház neki mindig is az új keresését jelentette. A színpad közepén lévő oszlopról, amelynek kapcsán többször is nyilatkozott a Népszabadságnak, a rengeteg díszlettervezői leleményre emlékszik. Hol cserépkályhaként, hol szobafalként, hol pedig tálalóként próbálták eltüntetni a tervezők. Szívük szerint lebontották volna, de kiderült, ezzel lakásokat likvidálnának.

Az új igazgatónak, Kováts Adélnak a Bálint András vezette Radnótiról az otthonosság érzete, a szellemi azonosulás jut eszébe. Ez világnézeti és ízlésbéli kérdés, mondja, ha ez stimmel, és itt stimmelt, akkor ez adja az otthonosságot. Mindennek meg kell maradnia, akkor lesz önazonos igazgató, jegyzi meg. Bár elődjétől különbözik a vérmérséklete, mindent szeretne megtartani, amit jónak és értéknek tart, többek között a színház irodalmi hagyományait. Hogy mit csinál majd február elsején, az első igazgatói napján? Nem hiszi, hogy ez különösebb változást jelentene, mivel egy ideje már aktívan részt vesz a színház vezetésében, a műsor tervezésében. Belecsúszik majd ebbe a napba is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.