Családi ügyek

Attól még nem áll tótágast a világ, hogy tragédiát játszanak a Mikroszkópon – illetve mai nevén a Thália Mikroszínpadán – és kabarétréfát a Nemzetiben. Előfordult már ilyesmi. Csendesek a hajnalok címmel a Mikroszkópon mutatták be Borisz Vasziljev nyolc katonalány halálát elbeszélő kisregényének színpadi változatát 1972-ben, és a Nemzeti Színház produkciójaként dalolta Benedek Miklós, Császár Angela és Szacsvay László 1980-tól hatalmas sikerrel a Budapest Orfeum történelmi slágerfolyamát. Rendben van ez így.

A Családi kérdés című bohósággal nincs is semmi baj a Kaszás Attila Teremben. Mert téved, aki azt hiszi, hogy ha egy hetvennyolc éves iszákos és dohányos árva jelentkezik örökbefogadásra egy magányos középkorú nőnél, az legföljebb ötperces jelenetre jó. Márai Sándor ötven percig is kitartó érzelmes játékában a jó tündérként fölbukkanó vénasszony elrendezi egy család minden problémáját. És ezt Árkosi Árpád rendezésében Blaskó Péter, Söptei Andrea és Bánsági Ildikó kellemesen elő is adja.

A rendező Koltai jó szerepet kínál a színész Koltainak
A rendező Koltai jó szerepet kínál a színész Koltainak
Kallos Bea / MTI

Hanem utána a Befejezetlen szimfónia előadása már az első pillanatban fölér egy gyomorszájütéssel. Tóth Auguszta a fején egy zongorabillentyűzettel érkezik. Ilyen kalap alatt talán egy szatirikus példázatban vagy gyerekmesében lehetne hitelesen játszani. Márpedig Márai szövege az európai–amerikai szellemi viszony mély elemzését szeretné belegyömöszölni a két nőnek a nagy zenészért folytatott küzdelmébe. Nagy-Kálózy Eszter hittel és ízléssel szólaltatja meg a kongó mondatokat, míg partnernőjének minden szava, gesztusa hamis.

Igazán érdekes a produkcióban Antal Csaba fifikás díszlete. A Thália Mikroszínpadán Lev Tolsztoj Kreutzer szonátájának átiratát láthatjuk. A szórólapon kriminek nevezik, okkal, hiszen van benne gyilkosság, igazi féltékenységi tragédia. Az átíró, B. Török Fruzsina és a rendező Koltai Róbert meg jó szereplehetőséget kínál Koltai Róbertnek, a színésznek. Egyszerű, de hatásos trükktől lesz drámaivá a feleséggyilkos elbeszélése.

Az író helyett egy titokzatos nő vallatja a férfit, aki összehordja a múlt előtti századvégen a szexualitással, a házassággal, a családdal kapcsolatban értelmiségi fejekben kavargó összes zavaros gondolatot. Egy drámai pillanatban ki is derül, hogy az elegáns hölgyet valaha közelről érintette a családi tragédia. Nem árulom el előre, ki a hölgy, aki az eredetiben is szereplő, a férfisoviniszta nézeteket vitató asszony szerepének meghosszabbítása. Nem állítom, hogy ez a változtatás komoly következményekkel jár, nem lesz tőle sem okosabb, sem korszerűbb Tolsztoj zseniális szövege.

De drámai erőtérbe kerül Koltai Róbert árnyaltan tépelődő alakítása. Az egykori gyilkost a vallomás és az elhallgatás belső kényszere egyszerre gyötri, éppúgy, mint a tett, amelyet volt ideje végiggondolni. A színpadi változat szerint harmincévi börtön után hazatérő öreg, megroppant férfit mintha bölcsebbé tette volna a szenvedés, mint Tolsztoj hősét, aki fölmentő ítélet után vonatozik megmaradt kis birtokára.

B. Török Fruzsina: Végállomás. Thália Színház
Márai Sándor: Családi kérdés befejezetlen szimfónia. Nemzeti Színház

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.