galéria megtekintése

Csak a hősnőjét kötik gúzsba

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 04. számában
jelent meg.

R. Hahn Veronika
Népszabadság

Egy kelet-londoni kávézóban beszélgettem a Goldsmiths College dramaturgiai mesterképzését nemrégiben sikeresen elvégzett Gát Annával abból az alkalomból, hogy november 5–7. között három estén is műsorra tűzik a University of London részét képező tanintézet stúdiójában Arrhythmia című kétszereplős színjátékát.

A Népszabadság londoni tudósítójának be kell vallania, hogy bő egy óra elteltével valósággal szédelgett a harmincegyedik születésnapját ugyancsak novemberben ünneplő alkotóművész már eddig is imponáló tevékenysége és tervei hallatán.

Gát Anna szinte állandóan úton van. 2011-től 2013-ig Budapest és különféle városok között „cikázott”, dramaturgként dolgozva többek között – ahogy mondta – a „legendás” Michael Radford (Il Postino, 1984, A velencei kalmár stb.) és más neves rendezők, mint Nony Geffen (Izrael) és a Magyarországon és Romániában egyaránt tevékenykedő Grosan Cristina mellett. Saját forgatókönyveket is jegyez, Opening című kisfilmjét az idén a rangos Robert Bosch-díjra jelölték.

 

Az elmúlt évet a Goldsmiths College Writing for Performance elnevezésű posztgraduális tanfolyamán töltötte, mégpedig a mindössze öt felvett közül az egyetlen nem angol anyanyelvű hallgatóként. A kurzust részben a tanszék ösztöndíjának támogatásából végezte el, vizsgadarabjának, az Arrhythmiának előadásához pedig a European Association for Jewish Culture díja teremtette meg a feltételeket. A szerző által „pasodoble”-nak becézett kétszemélyes holokausztdráma az ausztriai hegyekben játszódik a II. világháború végkifejlete idején. A Peter Weiss stílusára emlékeztető verses, már-már operalibrettó-szerű szöveg éles ellentétben áll a rejtőző, menekülő, mindent elvesztett férfi és a konvenciók, ideológiák által gúzsba kötött nő fizikailag és mentálisan lerobbant állapotával és a színpadképpel.

Az egy brit és egy német színész alakításában látható kamaradarabot Gát Anna irányításával a Meisner-technika szellemiségében próbálják. A Sanford Meisner amerikai színész által kidolgozott, a két színész közötti érzelmi kommunikáción alapuló gyakorlótechnikát és megközelítést többek között olyan színészek alkalmazták, mint Robert Duvall, Gregory Peck, Diane Keaton, Jeff Goldblum és Sydney Pollack.

Gát Anna annak ellenére nem tekinti magát „kivándorlónak”, hogy állandó tartózkodási helye London, ahol elmondása szerint ma már barátainak jó része lakik. Különböző dolgokat különböző helyen tart szerencsésnek elvégezni. Harmadik, European Reunion című darabja ugyan angolul íródott, és júniusban a Soho Theatre-ben adták elő, de „száz százalékig Magyarországhoz kötődik, mind a karaktereket, mind a helyszíneket, mind a problémákat illetően. Az egy tizenötödik érettségi találkozón játszódó színműben a sötét humor és a romantika ugyanúgy keveredik, ahogy összefonódnak az önéletrajzi és valós politikai vonatkozások is”.

Kifejezetten Budapesthez, azon belül is a Bálint Házhoz fűződik az Üvegplafon elnevezésű kezdeményezés. A nőközpontú eszmecserék házigazdája Gát Annán kívül gyermekkora óta elválaszthatatlan barátnője, Réz Anna filozófus. Remények szerint a női egyenjogúsággal összefüggő témákat kibontó beszélgetések a közeljövőben változatlanul szórakoztató, közérthető világhálós websorozattá bővülnek.

Gát Anna minden látszat ellenére továbbra is „lipótvárosi lánynak” tekinti magát. Magyarországhoz kötődése, de nem kevésbé kommunikációs érdeklődése és tapasztalata vezetett ahhoz, hogy alapító tagja legyen a Kreatív ellenállás néven Londonban, Berlinben, Brüsszelben és Amszterdamban működő csapatnak. Ennek tagjai közé különféle területeken működő szakemberek tartoznak, akik „eltérő okoknál fogva nem Magyarországon élnek, de nem kívánnak kiszorulni a véleménynyilvánításból, egyben ki akarják fejezni szolidaritásukat az otthoniakkal”. Londonban ők rendeztek tüntetést a netadó ellen.

A politikához való vonzódás jegyében született Gát Anna Hírzárlat című forgatókönyve is, amely a Berlinale keretében szervezett Script Station műhely figyelmét is felkeltette, lehetővé téve a téma kibontását. A forgatókönyv 1989-ben, október 23., a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása és Nicolae Ceausescu román diktátor december 25-i kivégzése között játszódik az Aczél Endre vezette tévéhíradó szerkesztőségében, a munkatársak szemszögéből idézve fel a kommunizmus utolsó napjait, egy olyan időszakban, amikor „éppen nyíltan lehetett beszélni” a köztévében.

Egyensúlyt tart a platformok közt

Gát Anna, mint minden más fiatal alkotó, egyensúlyt igyekszik teremteni szakmai szenvedélyeinek kiélése és a megélhetési költségek előteremtése között. Ám úgy érzi, a „platformok, melyeken megmutatja magát” –a korábban említettek mellett versek, Berger Dalma vagy Harcsa Veronika számára írt dalszövegek, ifjúsági regények fordítása, blogírás, a londoni Universal Pictures megbízásából francia nyelvű forgatókönyvek elemzése stb. – mindig pozitívan „erősítik egymást”. Az ismert producer, Gát György és a mindenekelőtt a Linda tévésorozattal azonosított színésznő, Görbe Nóra lányaként már gyermekkorában hozzászokhatott a rivaldafényhez, és mostanra „kevésbé ijesztő lett számára a kifejezetten rá irányuló figyelem”.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.