galéria megtekintése

Coito ergo sum

3 komment


Szemere Katalin

A saját magányomról és szeretet utáni sóvárgásomról akartam beszélni József Attila által – mondja Jordán Tamás, aki Amit szívedbe rejtesz című estjét majdnem 30 éve játssza. Már régóta nincs a Radnóti Színház műsorán a fülhallgatós „Szabad-ötletek jegyzéke", de klubban és csarnokban, iskolában és kocsmában még látható a legendás előadás.

Még alig szerződött Jordán Tamás a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz a nyolcvanas évek legelején, már forgatta József Attila-tévéműsorát Fehér Györggyel. Sikere hatalmas volt, mindenki elismerően csettintett, milyen újszerű felfogásban szaval. „Ismered ezeket?" – kérdezte a kaposvári színészbüfében színészkollégája, Spindler Béla, és a kezébe nyomta József Attila különös asszociációs írását, a szamizdatban terjedő Szabad-ötletek jegyzékét.

Nagy hatással volt Jordánra a pszichoanalitikus önvallomás, sosem találkozott vele korábban. Ahogy olvasta a sorokat – amelyeket a költő orvosának, Gyömrői Editnek írt dühében, aki nem viszonozta szerelmét (igaz, nem is tudott róla, hogy kellene) – nem az csapódott le benne, milyen vállalhatatlanul trágár szöveget írt József Attila. Sokkal inkább azzal szembesült: minden sorában ott lüktet a szorongás és a szeretetvágy. Ezekkel az érzésekkel Jordánnak nem volt nehéz azonosulnia még akkor sem, ha kettejük életében semmiféle párhuzamot nem találni. A napló akkora hatással volt rá, hogy meg akarta ismertetni mindenkivel. Közben biztos volt abban is, hogy nem kerülhet színpadra ennyi vulgaritás, mondjuk, hogy „Pina fasz-együtt basz".

Ennek dacára megtanulta a Szabad-ötletek jegyzékét, és Spindler Bélának egy üveg vörösbor társaságában elmormolta; hangulata bizalmas barátok beszélgetésére emlékeztette mindkettőjüket. Több barátján is tesztelte a szöveget, élőben figyelte meg, mennyire működik minden sor.

 

Felvették videóra, és megmutatta Bálint Andrásnak, akit nem sokkal korábban neveztek ki a Radnóti Színház élére. (Barátságuk már akkor is régi volt, egy általános iskolai osztályba jártak.)

Kurucz Árpád / Archív

Mint Jordán meséli, egyszer csak „megvilágosodott", hogyan lehetne – az intimitást megtartva – a kellő hatást elérni: szinkrontolmácsolásnál használt módszerrel, mikroporttal és fülhallgatóval. A legdurvább részeket ezzel úgy interpretálná, mint egy gyónást.

Mivel Bálint és Jordán is jól tudta, ez egy betiltott anyag, először az engedélyt kellett megszerezni a bemutatáshoz. A szocializmus időszakában vitatott volt, hogy a szöveg irodalmi alkotásnak számít-e egyáltalán, vagy csak egy beteg ember kórképét rögzíti. Első körben persze nem kapták meg az engedélyt, ezért a direktor megpróbálta elkérni a kéziratot a Petőfi Irodalmi Múzeumból. Mint a napokban leköszönő Bálint András nemrég egy interjúban idézte lapunknak, „Az akkori igazgató azt mondta: nem értek egyet a saját véleményemmel, de nem adhatom ki. Világos volt, hogy ez tiltott gyümölcs, nem hangozhat el nyíltszínen, hogy a munkásosztály költője magához nyúl."

Akkor újabb fortélyt eszeltek ki. Egy délelőtti főpróbára elhívták – többek között – Koltai Tamás kritikust, Babarczy László rendezőt, Gyurkó László írót és Király István irodalomtörténészt. Királyra akkora hatással volt a szöveg, hogy a próba után hátrament Jordánhoz, zokogott, ilyen gyönyörűt még nem hallott. Sőt aznap még elérte Aczél Györgynél, hogy megkapják az engedélyt.

Az 1987. április 9-i premier után tíz évig volt műsoron az Amit szívedbe rejtesz, az utolsó 142. előadás is telt házzal ment. A Radnóti tíz legtöbbször játszott produkciója közé bekerült, derült ki nemrég, mikor a színház elmúlt 30 évéről szóló könyv készült.

Miután lekerült a Radnóti műsoráról az est, nem került kukába az anyag. Ha nem is a fülhallgatós módszerrel, de vitte városról városra. A nagyobb helyszíneken hangfalakon szólt a pszichoanalitikai napló, ami megpróbálta rekonstruálni a korábbi intim helyzetet.

Országjáró versek

Jordán Tamásnak nem ez az egyetlen József Attila-estje. Harminc éve Sebő Ferenccel közösen adják elő itt-ott a Szólt az ember címűt, amiről el szokta mondani: ez tulajdonképpen beszélgetés a hallgatóság és az előadók között. Még akkor is párbeszéd, ha a közönség – feltételezhetően – nem mond semmit.

A színész emlékei szerint néző sosem ment ki az előadásról, a legtöbbször hatott a szöveg. Főleg úgy, hogy előre elmondta, mire számíthatnak. A színházban volt, aki levette a fülhallgatót, és megpróbálta ellenőrizni, tényleg szükség van-e rá. Mikor ezt észrevette, még halkabban beszélt, és hátat is fordított a nézőtérnek.

Az elmúlt 29 évben 250-300-szor ment az est, a vidéki játszóhelyek közül a legmeglepőbb egy kocsma volt. Tartott az ottani közönségtől, de vállalta. Ugyanúgy berakták a hangszórókat, mint a többi helyen, és akkora sikere volt – bár páran az oszlopoktól nem is láttak ki –, hogy visszahívták a produkciót.

A színész az előadás kapcsán rakta össze magában, mit is értett az alatt József Attila a Thomas Mann üdvözlése című versében: „az igazat mondd, ne csak a valódit". Úgy kellett ugyanis megtanulnia a szöveget, hogy az érvényesség kedvéért minden mondat mögött ott álljon ő maga. Ne az érdekelje, a közönség mit szeretne hallani, hanem magára legyen kíváncsi.

A nézők reakciója mindig fontos volt – állítja a színész. Az első percekben már érezhető, milyen hangulatú lesz az előadás. Nevetnek-e például azon: „coito ergo sum - ondolkozom tehát vagy". Nemcsak felnőttek, hanem felsős általános iskolások és gimnazisták is hallgatták estjét. Legtöbbjükre akkora hatással volt, hogy kedvet kaptak további József Attila-versekhez. Ez történt a saját fiával is.

INFÓ

JÓZSEF ATTILA-est

Ma este 6-kor Jordán Tamás nem mondja el a legendás estet, hanem mesél róla.

Ëgoist Café, Budapest Honvéd u. 3.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.