És ha már a biennálé, mindenképp meg kell említeni a Budapesten és tíz vidéki helyszínen megrendezett Off Biennálét. A többnyire kisgalériákban, alternatív helyeken, magánlakásokban, köztereken rendezett fesztivált néhány fiatal művészetszervező, Somogyi Hajnalka, Stepanovic Tijana, Nagy Gergő és a velük dolgozó csapat hozta tető alá, mintegy 160 kortárs művészeti projektet bemutatva. Mindezt állami támogatás nélkül, civil forrásokból. Az Off a modern művészettől idegenkedőket igyekezett megbarátkoztatni azzal a még felszínre nem jutott, fiatalok által hozott friss szellemmel, amelyet csak most kóstolgatunk, többnyire még kis magán-kiállítóhelyeken.
Topművészek
Idén az Art Marketet, a kortárs művészet budapesti nemzetközi vásárát szervező Edge Communications megszavaztatta, kik a legjelentősebb magyar képzőművészek 2015-ben. A tíz legtöbb szavazatot (ábécé szerint) Bak Imre, Bukta Imre, Csákány István, Csörgő Attila, Fehér László, Keserü Ilona, a Kis Varsó művészpáros (Gálik András és Havas Bálint), Maurer Dóra, Nádler István és Szűcs Attila kapta.
Makláry Kálmán budapesti galériáját, a Kálmán Makláry Fine Artsot Európa 55 legjobb galériája közé sorolta az Artnet című nemzetközi művészeti portál.
|
Makláry Kálmán
Teknős Miklós / Népszabadság |
Maklárynak kulcsszerepe volt a háború utáni párizsi magyar művészek, főként Hantai Simon és Reigl Judit itthoni megismertetésében, s Reigl nemzetközi sikerében, például abban, hogy Éclatement (Robbanás) című, 1956-ban festett képe decemberben a Sotheby's párizsi árverésén 315 000 eurós (100 millió forintos) áron kelt el, amivel az élő magyar származású művészek legmagasabb árverési árát érte el.
|
| Reigl Judit Robbanás című műve 100 millió forintnyi euróért kelt el a világ egyik leghíresebb aukciósházában, a Sotheby'sben. |
Említésre méltó a Kieselbach Galéria idei teljesítménye is. Magángalériaként nagy állami múzeumok színvonalán rendezett kiállításokkal és kiadványokkal segíti a magyar művészettörténet újraértékelését. Idén Batthyány Gyula feledésbe süllyedt munkásságát és a háború előtti magyar műgyűjtés csúcsait összefoglaló tárlata és kötete volt kiemelkedő. Mindkettőben Molnos Péter művészettörténész, szakíró működött közre.
Sztártárlatok
 |
El Kazovszkij alkotása
Szabó Miklós |
A nagyközönség által leginkább várt szenzáció a budapesti Csontváry-tárlat volt, amelyet a budavári egykori Honvéd Főparancsnokság épületében rendeztek meg, és amely helyettesítette a Szépművészeti Múzeum felújítási munkái miatt elmaradt szokásos évi sztárkiállítást is. A jól tagolt, gazdag válogatást az a Gulyás Gábor rendezte, aki korábban volt a debreceni Modem és a Műcsarnok vezetője, idén pedig a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatójává nevezték ki. A Nemzeti Galériában az Erdély XX. századi magyar művészetét összegző, régóta esedékes kiállítás és az El Kazovszkij különös életművét bemutató áttekintés volt különösen fontos.
A Ludwig Múzeumból a pop-art magyar vonatkozásait a nyugati fősodorral együtt bemutató Ludwig Goes Pop + East Side Storyt választanánk az év kiállításának. A Műcsarnokban a Csáji Attila fényműveit prezentáló tárlat és a magyar származású Nicolas Schöffer kinetikus szoborhagyatékát felvonultató mustra az idei csúcs. A Vigadó galériájában a Samu Géza szobraiból rendezett kiállítás, a Várkert Bazárban a Koszta-tárlat emlékezetes.
|
A Ludwig Goes Pop + East Side Story tárlaton kiállított Natalia LL: Tak (Igen) című képe
Ludwig Múzeum |
A vidéki tárlatok között a minden korábbinál nagyobb hódmezővásárhelyi Barcsay-kiállítást, a debreceni Modemben az Antal–Lusztig-gyűjteményből rendezett Újratervezés című áttekintést, vagy a pécsi Modern Magyar Képtár Yvaral-tárlatát említhetjük. Szentendrén a Perlrott Csaba Vilmos életművéből rendezett kiállítás érdemelt figyelmet a Művészet Malomban, bár hatásában elmaradt a tavalyi Czóbel-tárlattól. Az ezt követő szobrászati összegzés Farkas Ádám életművéből, szintén az év egyik jelentős képzőművészeti eseménye volt Szentendrén. Az esztergomi Duna Múzeumban pedig a kevéssé ismert, egykor Molnár C. Pállal és Derkovits Gyulával kiállító, fiatalon elhunyt Rauscher György emlékkiállítása igyekezett ébren tartani a művész emlékezetét.
