galéria megtekintése

Civilek nélkül nem megy

1 komment


Csordás Lajos

Magánkezdeményezések, magángalériák nélkül szürke lenne a kép, amit a hazai képzőművészetről idén láthattunk. A civilek az állami intézményekhez mérhető szerepet vállaltak kiállítások, fesztiválok szervezésében, a modern művészet népszerűsítésében. A magyar művészek közül itthon Csontváry Kosztka Tivadar, külföldön Reigl Judit volt a sztár.

Bár a hazai festészet és szobrászat hivatalos reprezentációjának szánták az Itt és most című képzőművészeti szalont, amikor megkérdeztem néhány kompetens művészetfogyasztót, melyik volt a három legfontosabb kiállítás és esemény idén a magyar képzőművészetben, egyikük sem említette a Műcsarnok kiállítását. Bár kurátora, M. Mészáros Júlia megpróbált átfogó, áttekinthető képet adni az elmúlt tíz évben jelentkezett új művészeti jelenségekről, a hagyományos sokszorosító grafika háttérbe szorulásáról, a festészet műfaji keveredéséről és a kevésbé radikálisan változó szobrászatról, a sokfelé ágazó mai magyar képzőművészetet nem sikerült karakteres csokorba szedni. Mégis ez volt az év legnagyobb próbálkozása a kortárs magyar képzőművészet bemutatására. Még ha tudjuk is, hogy mindez a művészeti életben politikai hátszéllel dominanciára törő Magyar Művészeti Akadémia intézményében történt.

Hivatalos bemutatkozás

Nemzetközi reprezentációra az 56. Velencei Képzőművészeti Biennálén nyílt alkalom, ahol German Kinga és Cseke Szilárd Fenntartható identitások című alkotását mutatta be Magyarország a nemzeti pavilonban. A biennále magyar részvételének légkörét mérgezte az a kompetenciavita, amelyet a képzőművészek által nem eléggé hozzáértőnek, politikai kinevezettnek tartott Balatoni Monika biennálebiztosi megbízása váltott ki. A magyar kiállítás ettől függetlenül beleillett a nemzetközi trendekbe, sőt a csövekben vándorló golyók látványa mintha leképezte volna a májusban, a biennále megnyitásakor még csak küszöbön álló migránsválságot, illetve az ennek nyomán tovább élesedő identitáseltolódásokat. Balatoni Monika egyébként ősz elején lemondott, s a biennálebiztosi feladatokat a Ludwig Múzeum­ vette át.

 

És ha már a biennálé, mindenképp meg kell említeni a Budapesten és tíz vidéki helyszínen megrendezett Off Biennálét. A többnyire kisgalériákban, alternatív helyeken, magánlakásokban, köztereken rendezett fesztivált néhány fiatal művészetszervező, Somogyi Hajnalka, Stepanovic Tijana, Nagy Gergő és a velük dolgozó csapat hozta tető alá, mintegy 160 kortárs művészeti projektet bemutatva. Mindezt állami támogatás nélkül, civil forrásokból. Az Off a modern művészettől idegenkedőket igyekezett megbarátkoztatni azzal a még felszínre nem jutott, fia­talok által hozott friss szellemmel, amelyet csak most kóstolgatunk, többnyire még kis magán-kiállítóhelyeken.

Topművészek

Idén az Art Marketet, a kortárs művészet budapesti nemzetközi vásárát szervező Edge Communications megszavaztatta, kik a legjelentősebb magyar képzőművészek 2015-ben. A tíz legtöbb szavazatot (ábécé szerint) Bak Imre, Bukta Imre, Csákány István, Csörgő Attila, Fehér László, Keserü Ilona, a Kis Varsó művészpáros (Gálik András és Havas Bálint), Mau­rer Dóra, Nádler István és Szűcs Attila kapta.

Makláry Kálmán budapesti galériáját, a Kálmán Makláry Fine Artsot Európa 55 legjobb galériája közé sorolta az Artnet című nemzetközi művészeti portál.

Makláry Kálmán
Makláry Kálmán
Teknős Miklós / Népszabadság

Maklárynak kulcsszerepe volt a háború utáni párizsi magyar művészek, főként Hantai Simon és Reigl Judit itthoni megismertetésében, s Reigl nemzetközi sikerében, például abban, hogy Éclatement (Robbanás) című, 1956-ban festett képe decemberben a Sotheby's párizsi árverésén 315 000 eurós (100 millió forintos) áron kelt el, amivel az élő magyar származású művészek legmagasabb árverési árát érte el.

Reigl Judit Robbanás című műve 100 millió forintnyi euróért kelt el a világ egyik leghíresebb aukciósházában,  a Sotheby'sben.
Reigl Judit Robbanás című műve 100 millió forintnyi euróért kelt el a világ egyik leghíresebb aukciósházában, a Sotheby'sben.

Említésre méltó a Kieselbach Galéria idei teljesítménye is. Magángalériaként nagy állami múzeumok színvonalán rendezett kiállításokkal és kiadványokkal segíti a magyar művészettörténet újraértékelését. Idén Batthyány Gyula feledésbe süllyedt munkásságát és a háború előtti magyar műgyűjtés csúcsait­ összefoglaló tárlata és kötete volt kiemelkedő. Mindkettőben Molnos Péter művészettörténész, szakíró működött közre.

Sztártárlatok

El Kazovszkij alkotása
El Kazovszkij alkotása
Szabó Miklós

A nagyközönség által leginkább várt szenzáció a budapesti Csontváry-tárlat volt, amelyet a budavári egykori Honvéd Főparancsnokság épületében rendeztek meg, és amely helyettesítette a Szépművészeti Múzeum felújítási munkái miatt elmaradt szokásos évi sztárkiállítást is. A jól tagolt, gazdag válogatást az a Gulyás Gábor rendezte, aki korábban volt a debreceni Modem és a Műcsarnok vezetője, idén pedig a szent­endrei Ferenczy Múzeum igazgatójává nevezték ki. A Nemzeti Galériá­ban az Erdély XX. századi magyar művészetét összegző, régóta esedékes kiállítás és az El Kazovszkij különös életművét bemutató áttekintés volt különösen fontos.

A Ludwig Múzeumból a pop-art magyar vonatkozásait a nyugati fősodorral együtt bemutató Ludwig Goes Pop + East Side­ Storyt választanánk az év kiállításának. A Műcsarnokban a Csáji Attila fényműveit prezentáló tárlat és a magyar származású Nicolas Schöffer kinetikus szoborhagyatékát felvonultató mustra az idei csúcs. A Vigadó galériájában a Samu Géza szobrai­ból rendezett kiállítás, a Várkert Bazárban a Koszta-tárlat emlékezetes.

A Ludwig Goes Pop + East Side Story tárlaton kiállított Natalia LL: Tak (Igen) című képe
A Ludwig Goes Pop + East Side Story tárlaton kiállított Natalia LL: Tak (Igen) című képe
Ludwig Múzeum

A vidéki tárlatok között a minden korábbinál nagyobb hódmezővásárhelyi Barcsay-kiállítást, a debreceni Modemben az Antal–Lusztig-gyűjteményből rendezett Újratervezés című áttekintést, vagy a pécsi Modern Magyar Képtár Yvaral-tárlatát említhetjük. Szentendrén a Perlrott Csaba Vilmos életművéből rendezett kiállítás érdemelt figyelmet a Művészet Malomban, bár hatásában elmaradt a tavalyi Czóbel-tárlattól. Az ezt követő szobrászati összegzés Farkas Ádám életművéből, szintén az év egyik jelentős képzőművészeti eseménye volt Szentendrén. Az esztergomi Duna Múzeumban pedig a kevéssé ismert, egykor Molnár C. Pállal és Derkovits Gyulával kiállító, ­fiatalon elhunyt Rauscher György emlékkiállítása igyekezett ébren tartani a művész emlékezetét. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.