galéria megtekintése

Bűvészkednek a kultúrával

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 25. számában
jelent meg.


Vári György
Népszabadság

A kulturális alapellátás rendszerének kiépítését többek között a közösségi térré alakított könyvtárak, a kulturális közmunkások közösségszervező tevékenysége és vidéki gyerekek operalátogatásai segítik – tudhattuk meg Hoppál Péter, kulturális államtitkártól, aki az államtitkárság személyi változásairól is elárult részleteket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kulturális Államtitkársága által szervezett háttérbeszélgetésen Hoppál Péter államtitkár leszögezte, hogy neki szívügye a „kulturális decentralizáció”, hogy ne csak Budapesten és az egyetemi városi megyeszékhelyeken legyen működő kulturális infrastruktúra, hanem még a legkisebb településeken is, ugyanis a kulturális esélyegyenlőség növelése a közösségépítés egyik legalkalmasabb eszköze.

Könyvtár, ami kezdettől fogva méltó közösségi tér – Hoppál Péter a Budapesti Francia Intézet könyvtárában január 20-án
Könyvtár, ami kezdettől fogva méltó közösségi tér – Hoppál Péter a Budapesti Francia Intézet könyvtárában január 20-án
Marjai János / MTI

Az elmúlt időszakban 600 településen újították fel és alakították át alkalmasabbnak remélt közösségi térré a könyvtár épületét, a Kapunyitogató program keretében átmenetileg kinyíltak némely kistelepülések hosszú ideje elhagyott kultúrházai. A kulturális közmunkások bekapcsolódhattak a helyi kulturális közösségszervezés eseményeibe, az operaház előadásaira szervezetten érkeztek látogatóba vidéki gyerekek tízezrei.

 

A jelen lévő újságírók felvetették, hogy a közösségek szétesésének gyökeres okait aligha érinti, ha a bezárt kultúrházon kicseréljük a nyílászárókat és néhány látványos előadás pedig erős oktatási háttér nélkül szintén erőtlennek tűnik, miközben az oktatáspolitika éppen a kulturális esélyegyenlőtlenség további mélyítésén dolgozik, szemléltetésként elég csak a szakképzésből visszaszoruló közismereti, „műveltségi” tárgyakra gondolni.

Závogyán Magdolna, mint a közművelődési terület szakértője, a kulturális közmunkaprogamokat kidolgozó és a Kapunyitogató-sorozatot levezénylő Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója érkezett Cseri Miklós helyettes államtitkár helyére, akinek közgyűjteményi vezetői szakértelmére az eltelt nyolc hónap során azért volt nagy szüksége Hoppálnak, mert ezen a területen még nem mozgott elég otthonosan.

Cseri a szabadtéri múzeumok megújításának koncepcióját kidolgozó miniszteri biztosként folytatja, de a miniszteri biztosok száma tovább gyarapszik Fekete Péter békéscsabai színigazgatóval, aki nemrég már kipróbálhatta magát ebben a szerepkörben: a Nemzeti Színház igazgatóváltásakor mutatkozott be az átadás-átvételt koordináló miniszteri biztosként. Most a cirkuszművészet társadalmi újrapozicionálásáért és a Fővárosi Nagycirkusz következő épületének elhelyezéséért fog felelni.

Arra a kérdésre, hogy miért van szükség ehhez önálló miniszteri biztosra, amikor a Liget-projektet Baán László koordinálja és a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-nek is van vezetője Kriza Zsigmond személyében, Hoppál azt felelte, hogy Baánon így is nagyok a terhek, Kriza pedig majd együttműködik a bűvészként is híres Feketével. (Bár egyes hírek szerint Kriza nem lelkes a kooperáció gondolatától). A Liget-projekt még továbbra is formálódik, tudtuk meg, felmerült a Hungarikumok Házának ötlete is, de még nem bólintott rá a kormány, elképzelhető, hogy a Fekete biztos által is istápolt cirkusz a Népligetbe kerül, de szinte biztosan nem marad a helyén és Hoppál azt sem zárta ki egészen, hogy a tervpályázaton győztes építészeti tervek is módosulhatnak még.

A Nemzeti Múzeum vezetőváltása is szóba került, megtudtuk, hogy a Miniszterelnökség hivatalosan is engedélyezte a nyugdíjkorhatárt heteken belül elérő Csorba László továbbfoglalkoztatását decemberig. Arról, hogy utódául Szabó Csabát, a novemberben kiírt pályázat másik résztvevőjét nevezik ki, vagy új pályázatot tesznek közzé, még nem született döntés.

Érdeklődtünk az NKA folyóiratkollégiumának súlyos pénzhiányáról is, aminek következtében számos lap működése és a vajdasági magyar folyóiratok puszta léte is veszélybe került. Hoppál tudatta, hogy ebben a tárgyban holnap megbeszélést folytat az érintett kollégium tagjaival. Felvetette, hogy mindenképpen el kell gondolkodni azon, érdemes-e kinyomtatni a kis példányszámú kulturális periodikákat, vagy elég, ha csak online jelennek meg.

Az NKA tervezett költségvetésének második éve tartó, jelentős mértékű csökkenésére vonatkozó kérdésünkre reagálva annak a reményének adott hangot, hogy növekszik majd a lottózási kedv és több bevétel érkezik ebből a forrásból az alaphoz, mint ahogy tervezték. Abban a kérdésben, hogy Balog Zoltán a többek közt épp az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló, igencsak tekintélyes miniszteri keretből nem tervezi-e kisegíteni a folyóiratokat, nem érezte magát illetékesnek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.