galéria megtekintése

Bunkert keres, de a magas fák zavarják a Nemzeti új igazgatóját

12 komment


Csordás Lajos

Varga Benedek, az Orvostörténeti Múzeum korábbi igazgatója vette át július 1-jétől a Nemzeti Múzeum vezetését Csorba Lászlótól.

– Mikor fog látszani a programja a múzeum kiállításain?

– Kiállításokat két-három évre előre terveznek, így az igazgatóváltás hatása nem olyan gyorsan jelentkezik, mint az élet más területein. Ami különbség várható, hogy a hangsúlyok máshová fognak kerülni. Most folyik a reformáció ötszázadik évfordulójára, jövőre nyíló nagy kiállítás tervezése. Ezen talán már érezhető lesz, én hogyan gondolkodom a múzeumról. A tárlatot kiváló kurátorcsapat rendezi, de lesznek észrevételeim.

– Tudná ezt a különbséget érzékeltetni?

 

– A múzeumnak egyre inkább a látogató felé kell fordulnia, közösségi alkotásnak kell lennie. A legváltozatosabb végzettségű, hátterű emberek alkotnak meg egy-egy kiállítást, és ők itt a múzeumban rendelkezésre is állnak. Ezt fogom kihasználni, a következő hetekben beszélgetni fogok velük. Olyan tárlatokat szeretnék, amelyek nem csak a legmagasabban művelt rétegeknek szólnak.

– Itt kevésbé engedhet meg magának, mondjuk, erényöv-kiállítást, mint az Orvostörténetiben, bár...

– Inkább az a helyzet, hogy előző munkahelyemen az ember olyan témákról állíthatott ki, amelyek – mondjuk úgy – szabadon választhatók voltak. Itt pedig olyan dolgokról kell, amelyek a közös történeti emlékezetünk elemei. A Nemzeti Múzeum nyilván nem tud olyan mozgékony lenni, mint egy kis vagy közepes múzeum. De ezt föl lehet oldani azzal, hogy egy nagy kiállításhoz párosítunk kísérő kiállításokat, ahogy például a Magyar Nemzeti Galériában a Picasso-kiállításhoz csatlakozik egy néprajzi kiállítás a maszkokról. A leendő reformációkiállításhoz például nagyon sok filmfelvétel áll rendelkezésre az ötvenes évektől kezdve olyan protestáns papokról, akiket meghurcoltak, akik megszenvedtek a hitükért. Ezeket használni szeretném.

Nem csak magasan művelt rétegeknek szólnak majd a tárlatok
Nem csak magasan művelt rétegeknek szólnak majd a tárlatok
Koncz György / Népszabadság

– Egyébként is együttműködést tervez az MTVA-val, ha jól olvastam.

– Szeretnénk, hogy a kiállításainkhoz kapcsolódóan akár animált filmek, dokumentumfilmek, kerekasztal-beszélgetéseken rögzített felvételek készüljenek, és ezek közönség elé kerüljenek.

– Az állandó Seuso-kiállítás mikor nyílik? Már készen kellene lennie.

– Még a természettudományos kutatások zajlanak, hisz csekély mennyiségben szerencsére maradtak rajtuk olyan lerakódások, amelyek információt hordozhatnak a tárgyak elrejtési helyéről. Fontos, hogy a vizsgálatok a legalaposabban történjenek. Szerintem az idén még nem nyílik meg belőlük az állandó kiállítás.

– Fejlesztések indulnak a múzeum körül. Először is a kertben.

– Az ötletpályázat elbírálása a nyáron megtörténik, majd el kell készíteni a kiviteli terveket. A múzeum és a kertje a XIX. században Budapest és az ország szimbiózisát fejezte ki. A múzeumépület úgy emelkedett ki a kertből, mint Budapest az országból. Ma a nagy fák eltakarják. Szeretnénk visszaállítani a kertnek a történetihez közelítő állapotát. Azt is figyelembe véve, hogy ki kell bírnia évente két nagy rendezvényt, a Múzeumok Majálisát és március 15-ét.

– Hová teszi az autókat?

– Ez volt az első, amit megszüntettem: a parkolást a kertben. A múzeum saját autói beálltak a belső udvarba, a többi autónak másutt kell helyet keresnie.

– Megépül a régóta tervezett föld alatti bővítmény?

– Nem igazán van napirenden. Amit majd meg kellene csinálnunk, az egy közüzemi csatorna a kertfelújítással együtt.

– A legújabb hírek szerint megkapják a múzeum mögötti egykori rádióépületeket, köztük az Esterházy- és Károlyi-palotát. Mi lesz bennük?

– Mivel meg fog erősödni a muzeológiai oktatási tevékenységünk a Múzeumok Országos Képzési Központjával együttműködve, feltehetőleg képzési helyet fogunk kialakítani az egyik épületben. A másikban kiállításokat fogunk rendezni azokból a gyűjteményeinkből, amelyeket nem tudunk bemutatni az állandó kiállításunkon teljes mélységben. Az biztos, hogy a rádió Márványtermét meg szeretnénk őrizni zenei központnak, és én magam pártolnám, ha több barokk zene szólna benne. Úgy hallottam, van a rádiónak egy bunkere a hidegháború idejéből. Ha ez így van, be kell mutatni, mert az szenzáció.

– És mit bontanak?

– Hát ez még korai. Ezzel nem számoltam egyelőre: a kormánydöntés, amely nekünk juttatta az épületeket, sokkal nagyvonalúbb, mint amire számítottunk, de komoly ingatlanfejlesztési feladatot is ró ránk.

Míg beszélgettünk, Pulszky Ferenc szobra nézett ránk az irodájában. Ő marad?

– Pulszky biztosan marad, hiszen a magyar muzeológia egy nagyon komoly alakja, de szeretnék majd egy Deák Ferenc-portrét is, meg talán egy kicsit vidámabb, derűsebb berendezést.

 Fotó: kONCZ GYÖRGY

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.