galéria megtekintése

Budapest nem lenne nélkülük

4 komment


Miklós Gábor

Internetes honlapra gyűjtik össze az Erzsébetváros, a Terézváros és Újlipótváros olyan emlékeit, amiből összeállhat a Budapesten élt zsidók majdnem elpusztított világának képe. A Városligeti fasorban is megannyi szecessziós épületet emeltettek.

Tudta-e ön, hol született Arthur Koest­ler, azaz Kösztler Artúr? És Neumann János? Egészen közel laktak egymáshoz gyermekkorukban. Kösztlerék a Szív utca 16.-ban, a tehetős Neumann család a mai Baj­csy-Zsilinszky út 62.-ben. Ezt a házat egyébként a számítástechnika atyjának nevezett zseniális férfi nagyapja építtette. A Városligeti fasor 33. alatt viszont Szilárd Leó fizikus élt 19 éves koráig. A házat egyik nagyapja, egy híres szemész építtette és nagybácsija, Vidor Emil tervezte. Nagyon sok hasonló tudásra szert tehet, aki egy-két hét múlva felkeres egy magyar nyelvű honlapot, amely Budapest zsidó örökségét mutatja meg, arra válaszolva: kik éltek és építettek itt.

A Kösztler-ház a Szív utcában
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A honlap nem valamiféle dicsőségtábla a magyar Nobel-díjasokról, hírességekről, hanem egyfajta értelmes-érzelmes enciklopédiája lesz a vészkorszak által majdnem elpusztított világnak. A vállalkozás elindítója, mozgatója Perczel Anna építész, aki már korábban is részt vett hasonló nagy projektekben. Szerzőtársaival (első helyen Lábass Endre fotográfust szokta említeni) kötetet állítottak össze az Erzsébetváros zsidó emlékeiről. Ezt a munkát folytatta Perczel, feltérképezve az 1840 és 1944 közötti kort. Az előbbi azért fordulópont, mert addig zsidók nem lehettek háztulajdonosok Pest városában, nem építtethettek házakat sem. A magyar holokauszt éve pedig értelemszerűen lezárt egy korszakot.

 

– Az Erzsébetváros és a Terézváros mai városképét alkotó házak átlagosan felét zsidó építtetők építették, zsidó építészek tervezték. Az Újlipótvárosban az arány a 80-90 százalékot is eléri, és még többet is számíthatnánk, ha figyelembe vennénk az 1945 utáni épületeket, üres telkeket – indokolja Perczel a kutatás folytatását.

Perczel Anna
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Eddig is közismert volt, hogy Otto Wagner, a bécsi szecesszió kiemelkedő építésze tervezte a Rumbach utcai, használaton kívüli zsinagógát. De az osztrák művész még egy épületet emelt, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 21.-et, a hajdani Ipar udvart. Nem akárki, a kor zsidó mágnása, lovag Freystädtler Antal volt a megrendelő. Perczel sorolja a házakat, az építtetőket, virilistákat, egyesületeket, amilyen a Zion Egylet is volt, amelynek az Erzsébet körút 26. alatt volt a székháza. Több egyesületi székház is volt a vizsgált területen, amelyeknek már igen kevés nyomuk van.

A Bajcsy-Zsilinszky úton volt gyerek Neumann János
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A kutatás foglalkozott az Andrássy út mellett a Városligeti fasor villáival, a magyar szecesszió megannyi remekművével. Az egyik a ma üresen álló Városligeti fasor 12., a ­Ráth György Múzeum korábbi, s az eredetitől már nagyon különböző épülete. A kalandozás a láthatatlan zsidó Budapesten elvezet már bezárt imaházakhoz, egykori zsinagógákhoz is, amelyek szintén a hajdani városlakók jelenlétét demonstrálják.

Zsidónak azt tekintették az alkotók, aki maga is zsidóként élt, vagy akit a nácik annak nyilvánítottak, s származása miatt kellett meghalnia. Ők mind alkotói és szereplői voltak a „láthatatlan zsidó Budapestnek". Ezt a kifejezést Komoróczy Géza történészprofesszor Hevesy Simon főrabbitól kölcsönözte. Nélkülük a város nem lenne az, ami.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető