galéria megtekintése

Borotvás gyilkos, 60-as évek

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 08. számában
jelent meg.

Zappe László
Népszabadság

Fantasztikus videóval kezdődik a Pesti Színházban a Jó estét nyár, jó estét szerelem előadása. Repülő-zuhanó bankjegyekből kártyavár áll össze, majd abból ötágú vörös csillag válik. Közben a rádióhang tudatja, hogy Kádár János ötvenéves. Szóval 1962-ben vagyunk – hangsúlyozza, sőt később is sulykolja a rendezés. Vajon miért? Ennyire el akarja taszítani magától, tőlünk, korunktól Szász János rendező a történetet?

Fejes Endre Presser Gábor zenéjével dúsított darabjának időszerűsége már első bemutatója idején, 1977-ben is kérdéses lehetett. Koltai Tamás így kezdte kritikáját: „Vitatkozom azzal a véleménnyel, hogy Fejes Endre regénye tipikusan a hatvanas évek terméke, és mondanivalója napjainkra már nem érvényes.” Csaknem négy évtized múltán meg a nézők nagy többsége végképp mindegynek érezheti, hogy a Kádár-korszaknak melyik fázisában vagyunk éppen.

Fehér Tibor 2010-ben a Nemzeti Színházban
Fehér Tibor 2010-ben a Nemzeti Színházban
Bócsi Krisztián / Archív

Annak idején a filmgyár több írót is megkínált a borotvás gyilkos aktacsomójával. Bizonyára a magyar irodalom, tv- és színházművészet nagy szerencséje, hogy éppen Fejes Endre kapott rajta. Az 1962-ben megjelent Rozsdatemetővel hatalmas vitákat kiváltó író a maga világát és művészi problematikáját látta bele a történetbe. Amiről nagy felzúdulást keltő regényében is írt: az uralkodónak mondott osztály nemhogy nem uralkodik, de még csak jól sem érzi magát a szocializmusban. A „hábetlerizmus” közszóvá vált a regényben ábrázolt család nevéből. Hivatalos szóhasználatban az öntudatát vesztett, az elkispolgáriasult munkásrétegeket jelentette volna, de elég nyilvánvalóan egészen másról volt szó. A rendszer ideológiai alapjának megkérdőjelezéséről.

 

A sötét ruhás fiú, aki fizetésnapkor görög diplomatának adta ki magát, a hábetlerizmusból, a köznapi munkáslét kilátástalanságából, jövőtlenségéből akart kitörni legalább néhány napra. Nem látta igazi perspektívának azt sem, hogy nyomorgó melósból „szar magyar mérnökké” legyen. Inkább havonta egyszer néhány napos álomvilágot teremtett magának.

Az 1969-ben megjelent kisregényből Szőnyi G. Sándor rendezésében remek tévéfilm készült a hetvenes évek elején. Harsányi Gábor telibe találta a főszerepet. Jelentéktelen kisember volt nagy belső energiákkal, műveletlensége alól csillogott a különös tehetség, a fürge elme és a jó szív. A hatvanas évek második felében főképp nyugatnémet filmekben dolgozó Tordai Teri megjelenése a magyar képernyőkön pedig önmagában is izgalmat keltett, hideg szépsége pedig eszményien illett a számítva csábító nő szerepéhez.

Wunderlich József és a közértes lányok kórusa 2015-ben a Pesti Színházban
Wunderlich József és a közértes lányok kórusa 2015-ben a Pesti Színházban
Szabó Miklós

És a sikersorozat a színpadon sem tört meg, Presser Gábor zenéjével, Marton László rendezésében, Hegedűs D. Géza sötét ruhás fiújával, Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Bánsági Ildikó nőalakjaival a színházi legendák közé iratkozott be az 1977-es bemutató. A sikerdarabot természetesen bemutatták vidéki és határon túli társulatok, és vizsgaelőadásként is játszották a színművészeti hallgatói. Öt évvel ezelőtt Rába Roland próbálkozott a darab korunkhoz igazításával Alföldi Róbert Nemzeti Színházában. Erős, látványos, hatásos, korproblémákhoz közvetlenül nemigen kötődő előadás lett.

Hegedűs D. Géza 1977-ben a Vígszínházban
Hegedűs D. Géza 1977-ben a Vígszínházban
Horvát Éva / MTI

Úgy látszik, most Szász Jánosnak a Pesti Színházban sem jutott eszébe semmi elementárisan nekünk szóló az egykori borotvás gyilkos történetéről. Főképp a vizuális fantáziáját mozgatta meg. Rába Roland a Nemzeti színpadtechnikáját használta ki bravúrosan, itt Vereckei Rita semmitmondó tapétával borított háromfalnyinak látszó díszletével brillírozik a díszletmunkások nagyszerű csapata, és mindenféle képzőművészkedő csodákat videózik rá Szöllősi Géza, Bánki Ákos és Kerek Béla. Ízlés kérdése persze, számomra elborzasztó szépségekkel. Közülük is kitűnik Bata Éva villogó szemű portréja.

A színészek precízen dolgoznak, Kútvölgyi Erzsébet humora, Kiss Diána Magdolna énekhangja és mint rendesen, Börcsök Enikő alakításának egyszerű embersége tűnik ki. Wunderlich József sötét ruhás fiújából a személyiség egyedi varázsa hiányzik. Külseje nem elég jelentéktelen, a lelke nem elég színes. Bár ez adódhat abból is, hogy a rendező szerint ez a fickó sem az álomvilágához, sem a szerepjátszásához, sem a megszédített nőkhöz nem vonzódik annyira, mint a borotvához és a gyilkoláshoz. Ehhez a rögeszméhez viszont szükségtelen görög diplomatát játszani. És a darabot sem kell feltétlen előadni.

Fejes Endre–Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem; Pesti Színház

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.