A Szentírás az egyetemes kultúra egyik alapköve, amely évszázadokon át a nemzeti kultúrák megtermékenyítője volt. A folyamatos használat áthatotta a keresztény népek gondolkodását, nyelvét, erkölcsét. Más országokhoz hasonlóan, Magyarországon is a bibliafordítások játszották a legfontosabb szerepet az egységes nyelvi normák, az irodalmi nyelv kialakításában.

A kiállítás a magyar Biblia útját követi. A Biblia maga (a bemutatott Árpád-kori forrásokkal igazolhatóan) ezer esztendeje része életünknek. A magyar bibliafordítás a szóbeliségben született, de nyelvemlékeink arról vallanak, hogy a Szentírás lényegi részei rögzültek a használat során, és századokon át szinte változatlanul hagyományozódtak. Az első teljes egészében magyar nyelvű könyv, melyet külföldön nyomtattak, és az első magyar nyelvű, Magyarországon kiadott könyv egyaránt bibliafordítás volt.

A kiállítás bemutatja a hazai latin és a legszebb magyarságú biblikus kódexek híres példányait, az ún. „Huszita” Bibliák közé tartozó Bécsi, vagy a Jordánszky és az Érdy-kódexek mellett könyvtáraink legrégibb válogatott Vulgata kéziratait. Külön érdekességként kiemelt helyen szerepelnek a magyar történelem és művelődéstörténet számos nagy alakjának bibliái (Janus Pannonius, Balassi család, Kazinczy Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond), valamint József Attila, Babits Mihály, Jékely Zoltán, Szerb Antal, Illyés Gyula, Ottlik Géza, Pilinszky János és mások biblicitásának dokumentumai.

A Biblia Sacra Hungarica nem pusztán könyvkiállítás. A Biblia tartalmi és művelődéstörténeti megközelítését számos eszköz teszi érzékletesebbé a látogatók számára, akik így nem csak nézők, hanem bizonyos szempontból a kiállítás résztvevőivé is válnak. A középső kiállítóterem templombelsőt idéző kialakítása, valamint a befejező egység régies tantermet mintázó berendezése segíti a látogatókat a kiállítás hangulati átélésében. Sajátos interaktivitást biztosít például az Élet válaszútjain bibliai idézetekkel átsegítő telefonfülke is.

Korszerű számítástechnikai eszközök révén digitalizált formában nemcsak a hely hiányában be nem mutatott magyar bibliafordításokkal ismerkedhet a publikum, hanem  ízelítőt kaphat a Szentírás és a magyar nyelv, a magyar néprajz valamint más művészeti-iparművészeti ágazatok kapcsolatáról.

A könyvtár neves múzeumpedagógusai színes programokkal várják az érdeklődőket. A kiállítás előterében interaktív tevékenységekre építő játszósarkok várják a családokat és egyéni látogatókat egyaránt. A bábsarokban Noé bárkájának története eleveníthető fel, a kódexmásoló és kódexdíszítő műhelyekben saját “kódexlapokat” írhatnak és díszíthetnek a gyerekek, az egyik játszósarokban pedig bibliai témájú memóriajátékon keresztül ismerkedhetnek meg a szentek életével. A látogatók képes. Bibliájába mindenki lerajzolhat egy számára fontos jelenetet a Bibliából, kiegészítve egy-egy mondatnyi üzenetettel.

A kiállítás jövő március 29-ig látogatható.