galéria megtekintése

Beszédessé válhat egy kalap is

0 komment


Vári György

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) játékos történeti kiállításairól, Radnóti Miklós, Szántó Piroska, Vas István és Határ Győző hagyatékáról, valamint egy kalap mu­zeológiai esélyeiről beszélgettünk E. Csorba Csillával, a PIM főigazgatójával.

Lezárult a pályázat. Ki lesz a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója?

Az emberi erőforrások minisztere egy évvel meghosszabbította a kinevezésemet.

Tíz éve vezeti ezt az intézményt. Mi történt azóta, és mi maradt el?

 

Ez az évtized a múzeumi világban is különösen mozgalmas volt. Komoly versenytársaink támadtak, az olvasási szokásokban is jelentős változások zajlanak, a fiatalok máshonnan szerzik és máshogyan kezelik az információkat, mint az előző nemzedékek, az internet elterjedése alapvető változásokat eredményezett. Mindez különösen egy irodalmi múzeumnak nagy kihívás és esély is, a puszta fennmaradásunk függhet attól, hogyan reagálunk minderre. Közben a múzeum munkatársai között is zajlott-zajlik generációváltás. Interaktív, játékos, vizuálisan is erős tárlatokat tudunk rendezni, sikerült több fiatalt megszólítanunk. Sok tárlatunk turnézik vidéki városokban vagy a határon túl is, ezt központi magyar irodalmi közgyűjteményként szintén feladatunknak érezzük. A kortárs, eleven irodalmi életnek is az egyik központjává váltunk.

E. Csorba Csilla úgy érzi, megfelelnek a ma igényeinek
E. Csorba Csilla úgy érzi, megfelelnek a ma igényeinek
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Az irodalmi lakásmúzeumoknak – például Vas István és Szántó Piroska lakása – mi a feladatuk?

A PIM fontos szakmai háttérbázisa az ilyen emlékházaknak, létrehoztuk és működtetjük a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületét, pályázunk EU-s és hazai forrásokra, hogy megújíthassuk, karbantarthassuk, bent tudjuk tartani a magyar művelődés véráramában ezeket a házakat. Szép példa erre a Gát utcai József Attila-emlékház megújulása. Van úgy is, hogy nem sikerül segítenünk. Szántó Piroska és Vas István esetében is érdeklődtünk, de amíg a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum nem tud lépni az ügyben, mi sem tehetünk semmit, ők a ház fenntartói jelenleg. Egyelőre nem körvonalazódik a megoldás.

Radnóti Miklós könyvtárát miért nem lehetett egyben tartani, felvásárolni a példányokat Gyarmati Fanni halála után?

A kéziratos hagyaték és Radnóti fényképei köztulajdonban vannak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. A PIM-nek is jelentős a Radnóti vonatkozású gyűjteménye, így fontos volt, hogy Gyarmati Fanni halála után dedikált könyvekkel és a közös lakásukban volt képekkel tudjuk bővíteni azt. Mostani kiállításunkon látható új szerzeményeinket Gyarmati Fanni immár nyilvános naplója segíti egy-egy passzussal szinte mindegyikük értelmezését, elhelyezésüket a házaspár kapcsolatrendszerében, így például abban, amely a korszak egyes képzőművészeihez, Lesznai Annához, Dési Huber Istvánhoz vagy éppen Beck ­Judithoz fűzte őket. Ez a képek és szövegek alkotta hálózat, amely összekapcsolja a művészeteket és egy sajátos szociális hálót, így a korszakra is nyit perspektívát, ez az, amiért a múzeumok működnek, és ami értelmet ad egy kiállítás létrehozásának.

Határ Győző kalapja
Határ Győző kalapja
Petőfi Irodalmi Múzeum

Mi a helyzet Határ Győző hányatott sorsú hagyatékával? Előkerültek már a leltárjegyzékben még meglévő, azóta kallódó tárgyak?

Határ Győző jó kapcsolatban állt velünk, már életében hozzánk került a kéziratainak gyűjteménye, és azt mondogatta, hogy a teljes irodalmi örökségét ránk kívánja hagyni. Halála után a kollégáim ki is utaztak Wimbledonba, hogy ezt összegyűjtsék, és épp ők találták meg a végrendeletek közül azt, amelyet később érvényesnek fogadtak el. Ebben a Széchényi könyvtárat nevezi meg a vonatkozó anyag örököseként, végül tehát az odakerült. Közben be is törtek a házba, az egyéb értékeket elvitték, azokat elvesztettük. Hogy a kollégáim érkezése előtt mi történt, mi hová került és miért, arról nem tudok nyilatkozni. Határ Győző tárgyi hagyatékának egy része, sálja, kalapja szintén nálunk van. Az Ez bejött című friss kiállításunkon látni lehet, milyen széles körű és gazdag gyűjtés folyik a múzeumban a teljes magyar irodalom köréből, az emigráció irodalmát különösen is ideértve.

Említette, hogy megkapták Határ Győző kalapját. Mit tud kezdeni egy irodalmi múzeum egy kalappal?

Más tárgyakkal, más írók jellegzetes viseletével összefüggésbe hozza, megvizsgálja, mit tett hozzá a szerző imázsához, hogyan tartozott hozzá a figurához, mint Határ Győző esetében, és hogyan kapcsolódott e személy alakja a kollégákhoz, a közeghez, az íróval szembeni társadalmi elvárásokhoz. Egy kalap, megfelelő környezetben, nagyon beszédessé válhat.

Névjegy

E. Csorba Csilla 1952-ben született. Immár tizenegyedik éve a Petőfi Irodalmi Mú­zeum főigazgatója, ezt megelőzően főigazgató-helyettese. Pályája jelentős része kötődik az intézményhez, amelynek segédmuzeológusa is volt. Történelem, francia és mű­vészettörténet szakos bölcsész­diplomája van, kutatási területe a XIX–XX. századi művészettörténet. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa, az általa vezetett intézmény is számos kitüntetést kapott, legutóbb a Prima díjat 2015-ben.

Ez bejött – Új szerzemények A-tól Z-ig

Petőfi Irodalmi Múzeum

Nyitva: március 31-ig

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.