A tárgyakra egy ukrán régész, Makszim Levada hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a két korsó mennyire hasonlít a Seuso-leletekre. Az egyik egy vésett, a másik egy domborított díszítésű korsó, s különösen ez utóbbi mutat meghökkentő formai hasonlóságot (hasonló fülalak, szájkiképzés, nyakgyűrű, hasonló elhelyezésű domborított motívumok) a Seuso-kincs Hippolütosz-kancsójával.

Az állítólag ukrán lelőhelyről származó leletek a magyar régészek érdeklődését is felkeltették. A hirdetés megjelenésekor a hvg.hu megszólaltatta Nádorfi Gabriella régészt, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum vezetőjét, aki évekig kutatott a Seuso-kincs feltételezett lelőhelyén, s a régésznő azt nyilatkozta: a fotók láttán „lefagyott". Mint elmondta: „a korsó fülének áttört díszítése – a fotó szerint – majdhogynem ugyanaz, mint a Seuso-kincs esetében, a korsó pereméhez való csatlakozása pedig egyezik az ismert darabokéval. A gyöngysorról nem beszélve, amely a Seuso-kincsen kívül eddig még két másik késő római kori kincslelet darabjain található meg – de hozzájuk ezek a korsók biztos nem tartoznak. (...) Nagyon úgy tűnik, hogy Seuso-darabok."

Az árverés lezárult, a tárgyak elkeltek, átszámolva mintegy tizenhárommillió forintért. Nincs tudomásunk arról, hogy a magyar állam nevében licitált volna valaki, vagy hogy Magyarország lépéseket tett volna ennek a tételnek a megszerzésére. A Bors című lap tegnap megkérdezte a Miniszterelnökséget, várható-e a közeljövőben bejelentés újabb Seuso-tárgyak megszerzéséről, esetleg az ukrajnai ezüstkorsók megvételéről, de nem kapott választ.

Lapunk korábban Mráv Zsoltot, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársát kérdezte, aki a Sueso-kutatócsoport tagja, s határozottan állította, hogy az ukrán leletek nem részei a Seuso-kincsnek.