A filmarchívumok és filmintézetek a világ minden civilizált országában a nemzeti filmkincs őrzői, gyarapítói, a filmkultúra, filmtudomány és filmemlékezet középponti intézményei, így a Manda megszüntetése a kormány részéről kultúrarombolás. Tarrék tiltakozásához csatlakozott több kulturális szervezet: például a Báron György vezette Magyar Filmkritikusok Szövetsége, illetve a Magyar Rendezők Céhe. Sőt a filmkritikusok díja februári átadóján a B. Nagy László-díjat elnyerő Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője is csatlakozott az ellenzők táborához.
Beszédes, hogy az Andy Vajna kormánybiztost is a sorai között tudó, állami apanázzsal létrehozott és megtámogatott Magyar Filmakadémia nem nyilatkozott nyilvánosan az ügyben, miképpen a Magyar Nemzeti Filmalap sem.
A Manda 2011 nyarától működik a jelenlegi formájában, a Magyar Nemzeti Filmarchívum alapjaira épült. Megalakulásának célja az volt, hogy a filmarchiváláson kívül összefogja a különféle, szétszórtan található, közgyűjteményi és egyéb eredetű digitalizált tartalmakat.
A „digitális csapat" érkezése tulajdonképpen leépítés volt: sok új ember érkezett háttértudás és kutatási tapasztalat, illetve tudományos életút és annak igénye nélkül.
A Manda 2014-ben és 2015-ben a Miniszterelnökség költségvetéséből gazdálkodott 443 milliós támogatásból, ennek ellenére tavaly elveszítette a nagykörúti Örökmozgó mozi üzemeltetői jogát, így Budapest azon kevés európai nagyváros egyike, ahol nincs filmmúzeum. (Ezek a cinematheque-ek általában a belvárosban vannak, többtermes mozik könyvtárral és egyéb, kutatásra alkalmas helyiségekkel.)
A kicsi, de működő bázis eltűnt, tervbe vették viszont, hogy a volt ózdi kohászati művek területén digitalizációs központot hoznak létre: a felújításra és átépítésre 2014-ben 1,6 milliárd forint uniós és 300 milliós magyar forrást szavazott meg a kormány. A központ megnyitását januárra tervezték, a hírek szerint a Manda kidolgozta a koncepciót egy Digitális Kárpát-medence című kiállításra, de nem tudni, hogy valójában mi készült el Ózdon és mi nem. Mindenesetre nyilvános megnyitó még nem volt.
Az államigazgatás átalakítása kapcsán tervezett bürokráciacsökkentés keretében a kormány elhatározta háttérintézményeinek, kutatóintézeteinek beolvasztását a felügyelő minisztériumokba.
Végleges döntés még nem született a Mandáról, de közben megkezdődött az állami filmforgalmazó, a Mokép felszámolása. Eredetileg úgy volt, hogy könyvtárát a Manda veszi át. A megszűnő cégtől átkerül a másik megszűnőhöz?
Kérdésünkre válaszolni senki sem akar. Vagy nem is tud.
Információink szerint ha valóban megszűnik a Manda, az Országos Széchényi Könyvtár veheti át az archívumát, a filmjogok árusítását pedig a filmalap, amely eladással is foglalkozhat:
főleg az általa finanszírozott filmekkel üzletelhet. Minden bizonnyal a háttéregyeztetések folynak jelenleg: finanszírozási támogatás nélkül senki sem venné át az archívumot.
Egyes sajtóorgánumok tényként kezelik, hogy a filmarchívum a Magyar Művészeti Akadémiához kerül majd. Kiderült: ők tényleg örülnének a lehetőségnek. „Készen állunk, ha ez a kormányzati döntés születik. A feltételekről még korai lenne nyilatkozni – írta lapunknak az MMA sajtóosztálya –, hiszen a Manda jövőbeni működésével kapcsolatos kormánydöntés tartalma nem ismert, a döntés még nem született meg. Nyilvánvaló, hogy ha a Manda jelen feladatai több szereplő közt kerülnek felosztásra, akkor a kapacitások felosztása is szükséges lesz, úgy a Manda kezelésében lévő ingatlanok és infrastruktúra jövőbeni üzemeltetése, a személyi állomány és a pénzügyi források is.”
Bár az tény: az MMA jelenleg nem rendelkezik sem az erőforrásokkal, sem a törvényi feltétekkel ahhoz, hogy egy közgyűjteményt átvegyen és üzemeltessen.
Felkészültségükkel és kompetenciájukkal kapcsolatban pedig megjegyezték: az elmúlt évek során a filmművészet terén számos szakmai programot valósított meg az MMA, magyar játékfilmekből és dokumentumfilmekből szervezett vetítéssorozatot a televízióban, megrendezte a Magyar animáció 100 című filmtörténeti kiállítást, Szőts István filmjeit a Mandával együttműködésben restauráltatta, szakmai konferenciákat szervezett és kiadványokat jelentetett meg.
