galéria megtekintése

Az eredeti Bauhaus nyomában

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 15. számában
jelent meg.


Csordás Lajos
Népszabadság

A „Bauhaus” az ingatlanosoknál felárat jelent. Szótárukban azt jelzi: jó helyen, jó anyagokból, letisztultan elegáns formákból építkező, világos polgári lakás a harmincas évekből. Budapesten azonban alig található igazi, szigorúan vett Bauhaus-ház.

A Design Hét zárásaként Bauhaus-konferenciát rendeztek a Margit körúti, ma színházként használt Átrium moziban, amellyel mindig példálózunk a Bauhaus stílussal kapcsolatban, de mint az egyik felvilágosító előadásából megtudtuk, ez nem egészen indokolt.

A Bauhaus-titokról az Átrium tetején
A Bauhaus-titokról az Átrium tetején
Kurucz Árpád/Népszabadság

Hogy mi is a szigorúan vett Bauhaus, azt Ferkai Andrástól tudhattuk meg, aki több kötetben írta már meg a két háború közötti Budapest építészetét. Ferkai a Weimarban 1919-ben alakult és utóbb Dessauban, majd Berlinben egészen 1933-ig működő, azután pedig Amerikában újraszerveződő iskola történetéből indult ki. Ahhoz hogy valami Bauhausnak mondható legyen, kötődnie kell ehhez az iskolához, vagy ennek alkotóihoz.

 

De még ez sem elég, hisz a Walter Gropius építész vezetésével létrejött mesteriskola a korai időszakában még nem azt a letisztult, négyzetre alapozott stílust képviselte, ami védjegyévé vált a húszas évek első harmadától. A Bauhaus törekvése nem az volt, hogy nagypolgári igényeket elégítsen ki, hanem hogy a munkásság és a kispénzű emberek számára teremtsen gyorsan, gazdaságosan megvalósítható, jó minőségű, egészséges, esztétikus lakó- és munkahelyeket.

Az opeion és a „tejút” nyílásai fényt biztosítanak
Az opeion és a „tejút” nyílásai fényt biztosítanak
Kurucz Árpád/Népszabadság

Ezt találták meg a lehető legtöbb sallangtól megszabadított, tiszta formákat alkalmazó építészetükben és belsőépítészetükben. Elveik azonban a maguk szigorúságában Magyarországon ritkán valósultak meg, és bár az iskolának számos magyar tagja és tanára volt, itthon a szociális lakások építésekor nem dívott a stílus. Felkarolói a vagyonosabb polgári rétegek voltak, így munkáslakások helyett nálunk inkább Bauhaus-hatású villák és bérházak épültek.

Szinte sohasem tiszta Bauhaus-elvek szerint (ugyanis sokszor engedményeket tettek a díszítés, a fényűzés, a drága anyagok javára), ezért pontosabb a „modernista” kifejezést használni ezekre a harmincas évekbeli épületekre, mondta Ferkai. Vannak azért olyan épületek, amelyek e szigorú mérce szerint is Bauhausnak nevezhetők vagy annak mondhatók voltak Budapesten. Az egyik legszebb példa a Kelenhegyi út 46/D, a Szegő-villa, amelyet egy sörgyárigazgatónak épített 1924-ben a Bauhaus-iskola egyik magyar tagja, Forbát Alfréd.

Az előcsarnok tükrözi az eredeti belső teret
Az előcsarnok tükrözi az eredeti belső teret
Kurucz Árpád/Népszabadság

A villa szobáit és hallját az iskola festőműhelyének tanára, Hinnerk Scheper festette ki. A konferenciának helyet adó Kozma Lajos tervezte épület, az Átrium a szakértők szerint szintén nem tiszta Bauhaus, inkább nevezhető art deco stílusúnak. Burkolataiban, színeiben és formájában még szinte az 1936-os, építéskori jegyeit mutatja. Magács László színházigazgató vezetésével be is járhattuk, még a technikai terekbe is bejuthattunk.

A nézőtér fölötti szellőzőkupola lyukacskáin át lepillanthattunk a szellőzőpadlásról. De ennél is nagyobb élmény volt a mozival egybeépült bérház legfelső szintjén kialakított egyterű legénylakás, amelynek romjai közt is megéreztünk valamit a budapesti Bauhaus- (avagy modernista? art deco?) életforma nagyvilági mivoltából.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.