Maszekban áshatják ki a magyar kincseket
Berettyóújfalu határában gepida temetőt tártak fel, az utóbbi évek korabeli leletei közül ez a legnagyobb. A feltárást egy magánvállalkozás végezte, köszönhetően a régészeti törvény tavalyi módosításának, amely az akkreditált magáncégeknek is lehetővé tette teljes feltárások elvégzését.
A temető az elmúlt évek egyik legnagyobb felfedezése. „Erdélyben volt a germán eredetű gepidák hatalmi központja, de úgy tűnik, errefelé is lehetett egy jelentős centrumuk, több évszázadon keresztül élhetett itt ez a népcsoport” – mondta Farkas Zoltán ásatásvezető régész. A csontvázas sírokból a halottal eltemetett kardok, lándzsák, bordás csészék és edények kerültek elő. Ezt a titokzatos népet szinte csak a régészeti leletek alapján ismerhetjük, ezért is fontos a Berettyóújfalu határában előkerült temető. Bár az évszázadok során kirabolták – hazai szinten a legjelentősebbek közé tartozik.
Legalább ennyire érdekes, hogy a munkát a kiásástól a leletfeldolgozásig egy magáncég végzi. A Déri Múzeum, a területileg illetékes múzeumi szervezet a régészeti törvényben előírt feltárási határidő szorításában bízta meg a Salisbury Kft.-t mint akkreditált magáncéget az ásatással. A leleteket és a dokumentációt a munka végeztével a múzeum kapja meg.
Magyarországon jelenleg három magáncég létezik, amely megszerezte a jogot a nagyberuházások előtti régészeti feltárásra – a megyei hatókörű múzeumok és néhány egyetem mellett. Mint a kft. ügyvezetője, Hoffmann József lapunknak elmondta, a törvény tavaly év végétől ad számukra lehetőséget komplex régészeti feltárásra. Korábban is végezhettek már ásatásvezetést, terepi dokumentálást, restaurálást, régészeti bontómunkát. Az akkreditációhoz pénzügyi, szakmai és műszaki kritériumoknak kellett megfelelniük.
A legtöbb megyei múzeumnál jobb technikával rendelkeznek, például a leletdokumentálást segítő 3D-s szkennerrel, a lelőhely-felderítést megkönnyítő, „föld alá látó” magnetométeres készülékekkel, drónokkal.
Az ügyvezető azt is elmondta, nem feltétlenül Magyarországon lesz a következő munkájuk, hiszen Franciaországban, Hollandiában és Bajorországban is – ahol hasonló törvényi szabályozás létezik – beadták akkreditációs kérelmüket. A régészet küszöbönálló újabb módosításáról azt nyilatkozta, reméli, csak tervezet marad.
Nyolc napon belül menthető örökség
Leplezetlenül a beruházók írják a régészeti törvényeket Magyarországon, a módosítási tervezetet már nem is a kulturális tárca, hanem egyenesen a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós nyújtotta be, ami ellen több ellenzéki párt is tiltakozott. Például hogy a beruházások során előzetesen ki nem mutatott régészeti lelőhely (lelet) a kivitelezést nem hátráltathatja, és az ilyenek feltárására csak akkor van lehetőség, ha a miniszter nyolc napon belül elrendeli a feltárást. De a miniszter nem szokott nyolc nap alatt dönteni. Sőt el sem jut a miniszterig ennyi idő alatt az értesítés – nyilatkozta lapunknak Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke. Aggályos az a törvényalkotói szándék, amely szerint nem akkreditált szervezet is bevonható lesz a régészeti munkába, illetve hogy a feltárások határidejére harminc napot és nem munkanapot írnak elő. Harminc nap gyakorlatilag húsz munkanap. Így a minőségi feladatellátás és a régészeti örökség kerül veszélybe, fogalmazott Lassányi.
