Nem véletlenül: azóta alapos vizsgálatokat végeznek rajtuk a szakértők. Időközben egy ukrajnai aukciós portálon is feltűnt néhány tárgy, többek közt a Seuso-kincsekhez nagyon hasonlatos ezüstkancsó, amiről nem lehet tudni, hogy ki vette meg és mennyiért, csak azt, hogy megkezdődtek a találgatások: a rejtélyes darab vajon honnan, hová tart, és lehetséges-e, hogy része a Seuso-leletnek.
Baán László azt állítja, hogy valóban erős hipotézis, és minden szakértő szerint alapos is, hogy a Seuso-kincs a jelenleg ismertnél több darabból állt, de hitelt érdemlő újabbakra nem bukkantak, és ez igaz az Ukrajnában felbukkant kancsóra is. Ami biztos, az a tizennégy tárgy, amiből hét már itthon van, és azok, amelyek még Angliában, és amelyekről Lord Northamptonékkal kell megállapodni.
A Seuo-kincsek másik fele is belátható időn belül vélhetően hazakerül – szögezte le Baán László –, mivel a magyar kormány fenntartja, hogy ez magyar tulajdon. A legegyszerűbb a megegyezés volna, az állam nem akar perre menni, az első Seuso-per is sokáig tartott, nagyon sok pénzbe került, és eredménytelen volt, ráadásul eltelt közben húsz év. Igaz, hogy most itt vannak és vizsgálhatók a tárgyak, de ezek nem ugyanazok a darabok és nem ugyanabban az állapotban, mint valaha.
A Seuso-kincseket bemutató állandó kiállítás néhány hónapon belül, talán már tavasszal megnyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kérdésünkre megerősítette, hogy a múzeum északi szárnyának első emeletén, ahol egykor az Országos Széchényi Könyvtár helyiségei húzódtak, ott – közel a királyi palást terméhez – rendezik be a Seuso-kincs állandó kiállítását. A látványt a lehető legmodernebb gépészeti háttérrel szeretnék kiszolgálni, aminek kiépítése időigényes, de megéri – mondta Csorba László, hozzátéve, bízik benne, hogy a megnyitóra legkésőbb a jövő év közepén sor kerül.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Seuso-kincs 2014-ben Magyarországra került darabjain kívül a kiállítás igyekszik bemutatni a késő Római Birodalom időszakát, azt a kort és annak arisztokratikus világát, amely annak idején a Seuso-kincs természetes közege volt. A kiállításon megtekinthető lesz a Kőszárhegyen talált ezüstállvány is, amelyről feltételezik, hogy egykor a Seuso-kincshez tartozhatott.
A leleteket a korábbi birtokosok által végeztetett restaurálások során letisztították, ám csekély mennyiségben szerencsére maradtak rajtuk olyan maradványok, elsősorban lerakódások, amelyek információt hordozhatnak a tárgyak elrejtési helyéről. Vizsgálatuk azonban egyelőre még folyamatban van, korai lenne bármit mondani ezek eredményeiről.
A kincsek műtárgypiaci és biztosítási értékéről szólva a nemzeti múzeum főigazgatója azt mondta, hogy a múzeumban őrzött tárgyakra külön biztosítást nem kötnek, mert állami garancia érvényes rájuk: probléma esetén az állam áll helyt értük, mint tulajdonos.
