galéria megtekintése

Ezekre a koncertekre mehet húsvétkor

0 komment


Csepelyi Adrienn

Kezdjük mindjárt egy igazi csemegével: a Zeneakadémia Nagytermében a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar a zenetörténet első lutheránus oratóriumát, Buxtehude Membra Jesu Nostri című kantátaciklusát adja elő Vashegyi György vezényletével. A szerzőre még maga J. S. Bach is felnézett – más kérdés, hogy később éppen az ő zsenialitása homályosította el elődje sikereit.

Nincs húsvét Parsifal nélkül: az idén is hallhatjuk Wagner remekművét, a szerző utolsó nagyoperáját, amelyet ő maga „színpadot felszentelő ünnepi játéknak" nevezett. A Magyar Állami Operaház színpadán nagypénteken és húsvéthétfőn 5-től igazi sztárparádé várható: Amfortas szerepében a remek Gerd Grochowski – aki nyáron Bayreuth­ban Klingsort énekel –, Kundryéban pedig a hazánkban is roppant népszerű Evelyn Herlitzius. Az Erkel Színházban a másik aktuális operát, a húsvétkor játszódó Parasztbecsületet láthatja a közönség – Mascagni műve akkora sikert aratott az 1890-es római bemutatón, hogy a zeneszerzőt negyvenszer tapsolták vissza a színpadon.

Noha Bach művei nem rangsorolhatók „isteniség" alapján, passiói különleges helyet foglalnak el mind az életműben, mind a rajongók szívében. A zeneszerzőnek két teljes egészében fennmaradt passióját ismerjük: a Máté- és a János-passiót. A Jézus szenvedéstörténetét ábrázoló művek roppant fontosak voltak a komponista számára: a János-passiót többször is átdolgozta, fennmaradt változatai nagyban eltérnek egymástól. Az 1727-es Máté-passió partitúráját elképesztő aprólékossággal másolta a szerző: az isteni kinyilatkoztatás szavait például vörös tintával írta, hogy kiemelje őket. Négy esztendővel ezelőtt mutatták be a János-passió „frissített" verzióját: az eredeti szöveget antiszemitának tartják ugyanis, mivel – akárcsak János evangéliuma – általánosítva a zsidókat okolja Jézus haláláért. Az új szövegváltozatban az elitet, a magas rangú papokat nevezik meg felelősként.

 

A János-passiót több helyütt is hallhatjuk az idei húsvéton. Az Operában Eperjes Károly színművész rendezé­sében adják elő Bach 1723-ban komponált művét, a Deák téri evangélikus templomban a Weiner–Szász Kamaraszimfonikusok és a Lutheránia Énekkar előadásában hangzik fel, s már csak a 77 esztendős Berczelly István éneke miatt is különösen érdemes lesz ellátogatni rá. A debreceni Nagytemplomban nagypénteken 18 órától a Máté-passióból hallhatunk részleteket. – Isten sokkal tartozik Bachnak – mondta egyszer Helene Grimaud francia zongoraművésznő.

Richard Wagner Parsifalja az operaházban
Richard Wagner Parsifalja az operaházban

A Stabat Mater kezdetű középkori himnusz Szűz Mária fájdalmáról szól a keresztfa alatt. Szövegét Jacopone da Todinak tulajdonítják. Babits Mihály fordításában így hangzik az első versszak: „Állt az anya keservében / sírva a kereszt tövében, / melyen függött szent Fia, / kinek megtört s jajjal-tellett / lelkét kemény kardnak kellett / kínzón általjárnia". Sok zeneszerzőt ihletett meg a költemény, a többi közt Vivaldi, Haydn, Schubert, Rossini, Liszt, Dvorak és a tragikusan fiatalon elhunyt Pergolesi is komponált rá zenét. A Budapesti Fesztiválzenekar művészei vasárnap 5-kor kamarahangversenyt adnak az együttes székházában, itt Luigi Boccherini Stabat Matere lesz a fő műsorszám.

– Amikor a Messiás ­Halleluja kezdetű kórusát komponáltam, úgy éreztem, hogy az egész menny­országot és mindenható Urunkat látom magam előtt – mondta legismertebb műveinek egyikéről Georg Friedrich Händel. Ez az oratórium a székesfehérvári Szent István Király Püspöki Székesegyházban hangzik fel húsvéthétfőn 19.30-kor a Savaria Barokk Zenekar előadásában korhű hangszereken. A koncerten összegyűlt adományokat a templom felújítására fordítják.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.