Mit jelent az, hogy magyar földbe gyökerezett? Azt, hogy látványai nem műtermi, nem kigondolt kompozíciók, hanem nyers megörökítései a valóságnak, mégpedig szinte kizárólag a magyar alföldi, tanyasi világnak. Festészetében ez a táj jelenik meg az alakjaival, hol impresszionisztikusan, hol inkább a francia vadak nyerseségével, hol a színkontrasztokat végsőkig élező expresszív jegyekkel, formavilágát tekintve azonban mindvégig realisztikusan.
|
Koszta József minden képe az Alföld tájait és embereit idézi, bárhol is festette őket
Földi Imre |
Jó példa magyar földbe gyökerezettségére – emelte ki Szinyei Merse Anna művészettörténész, a kiállítás társkurátora – a Háromkirályok című képe, amelyet római ösztöndíja idején alkotott, mégis magyar pásztorokat látunk a képen egy életerős parasztmadonna előtt. Meglepetésként hatnak olyan napnyugati élmények, mint a párizsi utcaképek, a belgiumi tengerpart vagy a velencei halászcsónakok. Ám ezek is, például a Párizsi kirakat, oly súlyosak, mintha egy poros mezővárosban készültek volna, a belgiumi fürdőjelenete pedig inkább alföldi vásárt idéz, mint tengerpartot.
Koszta tanyát bérelt, majd vásárolt magának Szentes környékén a tízes évektől, miután iskoláit Budapesten, Bécsben és Münchenben elvégezte. Még ezeknek az iskoláknak hatása alatt kezdte festeni nagy sikerű történelmi pannóját Beatrix és Mátyás király találkozásáról, amely azonban 1919-ben elveszett. Újra akarta festeni. Vázlatai, variációi a pénteken nyílt Várkert Bazár-beli kiállításon is láthatók. Sőt egy ezekhez előtanulmányul szolgáló Filippino Lippi-másolat is, amelyet a firenzei Uffiziben készített. Egy magángyűjteményből került elő nemrég.
Emellett más rég nem látott, korábban csak fekete-fehér fotókról ismert mű is feltűnik a gyűjteményes kiállításon, amelyhez hasonló 1948-ban, halála előtt egy évvel volt utoljára Budapesten. A 98 képből mintegy 15 ilyen, tudtuk meg Fertőszögi Pétertől, a tárlatot rendező Kovács Gábor Művészeti Alapítvány elnökétől. Nagyrészt a tavalyi, hódmezővásárhelyi Koszta-tárlat után bukkantak elő magángyűjteményekből.
Nyolc tárlat 600 millióért
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) az állammal kötött szerződésében nyolc kiállítás rendezését vállalta a Várkert Bazárban. Terveznek tárlatot többek közt Kondor Bélának, Nemes Lampérth Józsefnek és a XIX. századi Pesti Műegyletnek is. Egy tavaly decemberi kormányhatározat szerint 2015–2017 között évi 200 millió forintos támogatást ad az Emmi az utóbbi időszakban rossz anyagi helyzetbe került magánalapítványnak, ennek fejében hozzák tető alá a kiállításokat.
