galéria megtekintése

Ady embersége, Bartók szabadsága, Teleki búcsúja egy kiállításon

0 komment


Bárkay Tamás

Teleki Pál hátborzongató búcsúlevelét, Ady Endre szabadkőműveseknek címzett tagfelvételi folyamodványát, Bartók Béla Klebelsberg Kunóhoz intézett szabadságolási kérelmét, mi több, Adolf Hitler szignóját is közszemlére tették a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára új kiállításának rendezői. A tárlat az aláírás hét és fél évszázados evolúcióját meséli el.

Csaknem háromszáz éves fennállásának legpazarabb tárlatával várja a publikumot a műfajt eddig jobbára csak félhomályban gyakorló, azonban mostantól egy új szemléletet kialakító Országos Levéltár. A XXI. századi installációs kultúra jegyében megrendezett kiállítás húsz személyiség – művész, nagypolitikus, tudós, népnyúzó, illetve tömeggyilkos – alakját idézi meg saját kezűleg jegyzett dokumentumok, tárgyak és hozzájuk kapcsolódó kisfilmek segedelmével.

A kiállítás kurátorától, ­Németh László Sándortól megtudtuk: a tárlat az intézmény nyitottságát, kitárulkozási szándékát is tükrözi. Az Országos Levéltár mint a magyar emlékezetkultúra fontos színtere, igazi memóriaintézményként szeretne minél többet, minél többeknek és minél gyakrabban megmutatni az általa őrzött temérdek kultúrkincsből. Meggyőződésük, hogy ezzel tovább erősítik az intézmény társadalmi legitimitását, tehát az állampolgároknak azt a meggyőződését, hogy jó helyen vannak az adóforintjaik – közölte.

A pompás panorámavetítéssel körített kiállítás legkorábbi attrakciója egy I. (Nagy) Lajos király által szignált 1347-es adománylevél, címzettje egy korabeli úrfi elkötelezett nevelője, mellette az utókor által igazságosnak mondott Mátyás király saját kezű aláírását viselő elismervény látható 1481-ből, amely a délvidéki hadjárat költségeire felvett hiteleket összesíti. Megtekinthető a Dobó István, Mekcsey István, Pethő Gáspár, Zolthay István és Bornemissza Gergely névjegyével ellátott átirat, amelyből Nádasdy Tamás nádor az egri vár sikeres védelmének részleteiről értesülhetett, csakúgy, mint az Aradon alig harmincévesen kivégzett Leiningen-Westerburg Károly tábornok feleségéhez írott, 1849. október 6-i keltezésű búcsúlevele.

 
Teleki Pál Horthy Miklósnak írott búcsúlevele a tárlat egyik legfelkavaróbb darabja
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Megejtő Ady Endre folyamodványa, amelyben a költő a Martinovics Páholyba kéri felvételét. A nyomtatványban kézírással indokolja, mi indította a szabadkőművességbe való belépésre, tudniillik: „életfelfogásom, tudományos meggyőződésem, emberségem". A levél mellett Jászi Oszkár gyakorló szabadkőműves Adyról írt jellemzése olvasható, nem messze tőle IV. Károly lemondónyilatkozata, Bartók Béla Klebelsberg Kunóhoz intézett kérelme, amelyben a komponista 1922 márciusában a Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola tanáraként hatheti szabadságot kér a kultuszminisztertől külföldi szerzői estjeinek megtartása és színpadi műveinek bemutatója céljából.

Örömteli meglepetés Albert Einstein és Szilárd Leó közösen írt beadványa is, amely a hűtőgépek baleseti kockázatoktól mentes működtetésének módjáról tájékoztatja a Szabadalmi Bíróságot. A látogató közelről szemrevételezheti Teleki Pál Horthynak írt felkavaró búcsúlevelét, Rákosi Mátyás aláírását, amely az 1949. évi alkotmányon látható, Kádár János Gorbacsovnak címzett 1987-es észrevételeit, amelyek alatt a pártfőtitkár határozott zárójelbe tette saját magát, valamint egy gót tipográfiával kiállított kiadatási szerződést, amelyet nem más ellenjegyzett, mint maga Adolf Hitler, és nem máshol, mint Berchtesgadenben, 1941. március 12-én.

Nyomot hagytak
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Nyitva: december 2-ig

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.