Ahogyan az lenni szokott, ez a rendezvény családi eseménye és egyben előfutára az idén 20. születésnapját ünneplő Budavári Borfesztiválnak, amely szeptember 7. és 11. között kerül megrendezésre.

A szüret kezdőnapja a 18–19. században meghatározott volt a városi és községi tanács, hegyközségi elöljáróság, s nem utolsósorban a földesúri járandóság szedésének rendje és módja alapján. A szüret – mint a nagy társas munka –   kezdési időpontja tájanként és a szőlőfajták érési ideje szerint eltért. Eger környékén már szeptember 29-től, azaz Mihály napjától, de például Tokaj-hegyalján csak október 28-tól kezdődtek el a szőlőfürtök begyűjtésének munkálatai.

 A színes programokat, a boros kiállítókat és kézműveseket a Felföldi mezőváros tájegység és a mellette elterülő, a májusban „Az év kiállítása” díjjal jutalmazott Észak-magyarországi falu tájegység látja vendégül.

Idén 23 családi pincészet kínálja illatos és zamatos kézműves borait a nemes nedűre szomjazóknak, akik akár borsátraktól borsátrakig sétálva 8 különböző borkóstoló-útvonalat is végigjárhatnak. Ezeken az útvonalakon gondoltak a fiatal leányokra és az érett asszonyokra, a legényekre és a kifinomult ízlésű urakra, a gyermekekre, akik felnőtteknek érzik magukat, és a felnőttekre, akik gyermekeknek érzik magukat. Külön útvonal készült konyhazsonglőröknek és nagyivóknak is. A minőségi magyar borokat a Pannónia Női Borrend jelenléte szavatolja.  

A borkóstolás ezúttal a 2 napos ünnepen Slow Food mozgalommal kapcsolódik össze, mely a skanzenes pihenés, lazítás és lassítás szellemében a Fast Fooddal szemben tette le névjegyét.  A cél – amint a nevében is benne foglaltatik – a lassú, az ételek elkészítésére, az alapanyagok beszerzésére odafigyelő étkezés. A Slow Food udvar (Budapest Central, Kistérségek: Tokaj, Pécs-Pannónia, Kiskunság) megannyi programja közül kifejezetten ajánljuk kedvcsinálóként az Íznevelést, ahol a kérdés, hogy ráismerünk-e az ízre, ízekre bekötött szemmel?

A fesztivál nélkülözhetetlen, jó hangulatú programeleme a Ki a „Bor-ász”? családi vetélkedő, ahol családok és baráti társaságok egymásnak feszülve tehetnek tanúbizonyságot rátermettségükről, leleményességükről és ügyességükről a szüreti munkákat illetően. A már elnevezésükben is humoros feladatok repertoárjában szerepel például „A présházban must csorog” vetélkedő, ahol a pincék és a csűröskert közötti domboldal aljában óriási csúzlival kell eltalálni a hordóformájú bábukat, míg a
család többi tagja a kereplőkkel hangos zajt csapva próbálja elijeszteni a tolvaj „madarakat”. A „Kezed, lábad mozogjon!” feladatban a domboldalban, a szőlőtőkék között időre kell összegyűjteni a szőlőfürtöket a puttonyba. Ezenkívül persze egyéni játékokkal is várjuk az érdeklődőket, lesz óriás malomjáték, cruquet, csúzlizda és nemcsak a legkisebbek, hanem a jó kedélyű felnőttek is egy-két pohár bor után próbára tehetik egyensúlyérzéküket a gólyalábakon és az üveges táncban.  

A kézműves foglalkozások keretében előkerül a csömöszölés, a palackbefonás, és természetesen a madárijesztő és egyéb zajkeltő eszközök készítése.

Mindemellett megszemlélhetők a szőlő feldolgozásának és tárolásának, valamint a mustnyerésnek a hagyományos eszközei (pincetok láda, lopó, bálványos, végorsós prés) és módjai (csömöszölés, préselés). A táncegyüttesek és hagyományőrzők a szürethez kapcsolódó változatos műsorral lépnek fel, szombaton szinte kötelező bekapcsolódni a Lajta Néptáncegyüttes műsorába, ahol a szüret szokásai elevenednek meg, s miután ünnepi díszbe öltöztek a lányok, elkészültek az ékes hajfonatok, szőlőtaposással, szüreti koszorúdíszítéssel kezdetét veszi a hangos, világraszóló felvonulás, vasárnap pedig a Novaji Dalkör hagyományőrző tagjai énekeltetik és vendégelik meg rétessel és a messze földön híres óriáskaláccsal a portájukra tévedőket.

Hotyek Attila kádármester bemutatója mellett a Tállyai házat Fabula László, Magyarország legifjabb cipészmestere veszi birtokba, aki különböző, elegáns lábbelik készítési titkait tárja a vendégek elé. Szombaton nem mindennapi kádártánc látható, a Hejcei pincében a Kőszegi Hegyközség borosgazdáival nyílik lehetőség hűsölni és beszédbe elegyedni, akik a több száz éves hagyományra visszatekintő szőlőjövés szokását is a látogatók elé tárják.

Mindkét nap 11, 13 és 15 órától rendhagyó tárlatvezetések indulnak „Borok és borvidékek”, valamint „Borkorcsolya” címmel, amelyeken a rendezvénynek helyet adó két tájegység borospincéi tárulnak a tudásra és egy-két finom korty borra szomjas látogatók elé, illetve az italhoz illő falatokról és a konyháról is szó lesz.
A fesztivál záróakkordjaként vasárnap 16 órától 17 óráig az Analóg Cuvée ad koncertet.


Végezetül pedig néhány jó tanács a szüretelőknek:
Sose kezdjük borivással a napot, a reggeli bor megfekszi a gyomrot, rátelepszik a mozgásközpontunkra, és kettőslátás is kialakulhat. Tapasztalt szüretelő törkölypálinkával indítja a reggelt, féldecis kiszerelésben, ennek kiváló az értágító hatása, meg a muslincák sem jönnek ránk annyira, mint bor esetében.
A lopót mindig kézzel fogjuk, így szabad kezünkkel megtámaszthatjuk szüretelő társunkat.
A pincelépcsőre ne feküdjünk le aludni, mert átesnek rajtunk poharastól, lopóstól. Reggelre kelve ne ijedjünk meg a táskás szemű, piros orrú embertől a tükörben. Megvan szegénynek a maga baja…

A fesztivál boros kiállítói:

Karner Gábor kézműves borászata, Mátra; Szecskő Pince, Mátra; Remete-bor, Szekszárd; Planina Borház, Mohács; Dúzsi Tamás Pincéje, Szekszárd; Tamás Pince, Csopak; Hollóvár pincészet, Somló; Fekete Pince, Somló; Dénes Hegybirtok, Somló; Drozdík Pincészet, Párkány; Maurer Pincészet, Szerémség; Kislaki Bormanufaktúra – Légli Géza, Balatonboglár; Breitenbach Kézműves Pince, Tokaj; Az Nektár Pince, Tokaj; Dorogi Testvérek Pincészete, Tokaj; Tokaj Nobilis Szőlőbirtok, Tokaj; Kikelet Pince, Tokaj; Losonci Pincészet, Mátra; Jásdi Pince, Csopak; Posta Borház, Szekszárd; Pontica Pince, Mór; Bősz Adrián Pincészete, Szekszárd; Györgykovács Kispincészet, Somló.