A Frankfurti Könyvvásár és a magyar kultúra
A Frankfurti Könyvvásár elsősorban szakmai rendezvény, a könyvkiadók és könyvterjesztők első számú üzleti találkozója, amelyet ugyanakkor az olvasóközönség és a sajtó igen jelentős érdeklődése is övez, ezért a könyves szakmához kötődő programokon túl fontos platformja lehet Magyarország nemzetközi kulturális jelenlétének – mondta a CHB igazgatója.
A magyar program szervezésébe hosszabb kihagyás után ismét bekapcsolódott CHB arra törekedett, hogy a magyar kultúra a világ legnagyobb könyvvásárán a könyvek mellett új formátumokkal, eseményekkel, műsorokkal is megjelenjen, és a nemzeti stand kereteiből kilépve birtokba vegye a vásár publikus tereit.
Ugyancsak új törekvés, hogy az irodalmon kívül a kultúra más oldalai is bemutatkozhassanak.
Ennek köszönhetően az idén a közönség ízelítőt kaphatott a modern magyar konyhaművészetből, hiszen a gasztronómián keresztül "közvetlenül lehet egy ország jelenéről és múltjáról beszélni – vélekedett Can Togay János. A vásáron berendezett Gourmet Gallery nevű látványkonyhában Mautner Zsófia (Chili és Vanília) tartott bemutatót vasárnap figyelemre méltó sikerrel. Az ismert magyar gasztroblogger a magyar ízekből eredeti módon összeállított menüjével és előadásával irányította a figyelmet a magyar konyhaművészetre és a gasztronómiával foglalkozó magyar könyvkiadókra, továbbá nemzetközi összefüggésekbe helyezte a magyar gasztronómiát.
A magyar program egy részét még az úgynevezett Lesezelt (olvasósátor) szerkesztői is befogadták az idén, pedig ez a helyszín rendkívül népszerű a kiadók között, és a program szervezői nagyon szigorúan válogatnak. A frankfurti vásár hatalmas csarnokai között felállított olvasósátor nonstop programja általában a legnagyobb neveket és a legnevesebb újdonságokat mutatja be. A CHB és a BBI szervezői a magyar jelenlétet három regény köré építették fel. Mindhárom a legújabb kori magyar történelem lényeges fordulataival foglalkozik, és az elmúlt hónapokban jelent meg németül. Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénytrilógiája első részének (Megszámláltattál...) német nyelvű kiadását a fordító, Andreas Oplatka és Maike Albath, a berlini Tagesspiegel kritikusa mutatta be. A németül a Die Schrift in Flammen (Írás a lángokban) címmel kiadott munka az erdélyi arisztokrácia világát mutatja be 1906 és 1914 között, vagyis egy történelmi lélegzetvétellel a magyar arisztokrácia hanyatlásának kezdete előtt – mondta Can Togay János.
Történelmi időrendbe sorolva a második regény Polcz Alaine Asszony a fronton című munkája. A Suhrkamp kiadónál Frau an der Front címmel jelent meg a kötet, amelyet Katharina Raabe, a kiadó szerkesztője mutatott be Földényi F. László esztétával. A regény a háború okozta női kiszolgáltatottság témáját dolgozza fel, ami Németországban érzékeny és alapvető téma. Polcz Alaine munkája azért is különösen érdekes a német közegben, mert az a német és a szovjet megszállás világát is összeveti – mondta a CHB igazgatója.
A harmadik kötet Vajda Miklós Anyakép amerikai keretben című, ugyancsak önéletrajzi ihletésű regénye, amely az arisztokrácia és nagypolgárság jogfosztásától, történelmi vesszőfutásától kezdve az 56-os forradalom leverése után felmerült „menni vagy maradni” kérdésén át a zsidó identitással való viaskodásig a huszadik század magyar történelmének számos kulcskérdését érinti. A német kiadás (Mutterbild in amerikanischem Rahmen) sikerét jól mutatja, hogy a kötet az olvasók szavazataival felkerült a független német kiadók legjobb könyveiből évente összeállított tízes lista idei kiadására (HOTLIST 2012). A regény köré több rendezvényt szerveztek, ezeken részt vett maga a szerző is.
A szakmai napokon több mint egy tucat új magyar nyelvű könyvet mutattak be a nemzetközi könyvszakma számára próbafordításokkal illusztrálva, egy egészen új formában. A New Books From Hungary (Új könyvek Magyarországról) című rendezvénysorozaton Berg Judit és Balázs Eszter a gyermek- és ifjúsági irodalom friss termését vonultatták fel, Terézia Mora és Márton László – Németországban igen ismert írók – pedig szépirodalmi és szakmai könyveket, köztük például Temesi Ferenc Bartók című regényét, illetve Korniss Péter és Závada Pál Egy sor cigány című kötetét prezentálták, amelyben a szerzők sikeres magyar roma életutakat mutatnak be.