A településen hálaadó istentisztelet tartanak a Könyvesházban, majd a program ünnepi koncerttel, kiállítással és megemlékezéssel folytatódik a község általános iskolájában.
    A Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor által megfogalmazott hálaadó közlemény kitér arra, hogy 425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe: megszületett a vizsolyi biblia, az első teljes magyar nyelvű szentírás.
Károli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, "bibliás népünk" irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma - mondta a lelkész, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, a polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez, és ezáltal Magyarország megújulásához.

 A biblia magyar nyelve fordítását Károli Gáspár 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be. Ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Ezekből mára 54 példány maradt fenn, amelyekből 24 található Magyarországon. 
A kiadvány – amely év elejétől hungarikum – nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.
Vizsolyban emellett ma arról is megemlékeznek, hogy a település nevét egy nyolcszáz évvel ezelőtt, 1215-ben keltezett oklevél említi elsőként. Vizsoly neve így szerepel a szövegekben: Vysl, Wysl, Wysol.