galéria megtekintése

A születéstől a halálig

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 26. számában
jelent meg.


Bárkay Tamás
Népszabadság

Kebelbarátunkról, a jó öreg ollóról mesél sokat és érdekesen a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (Mome) hallgatóinak új közös kiállítása.

A tárlat ritka madár, a néző ugyanis ezúttal nem holmi eszköztörténeti bemutatóval szembesül, hanem olyan gyűjteménnyel, amely a múltat, a jelent és közeli jövendőt egybeolvasva, a funkció felől közelítve mutatja be.

A legkorábbi előzményekkel kezdtük a pompás kollekció áttekintését, a kurátor, Kótyuk Erzsébet közreműködésével, tehát mindenekelőtt kőkori pengékkel, majd kelta és római eredetű, úgynevezett U, később ómega alakú, még később a közvetlen előd, azaz a tengely mentén mozgó középkori olló szemrevételezésével.

A mögöttes falon tetszetős, leginkább kinyitott legyezőre emlékeztető installáció látható, amelyen a felhasználási terület szerint is szemléltetve van, hányfélék az ollók.

 

A momés hallgatók egészen különleges darabokat is bepakoltak a falióraforma rekeszekbe, sosem láttam még például plexiollót (a fogyatékkal élőknek szánták), és befőttes gumival szerelt ollót sem, nagyon mókás.

A következő tárlóban kifejezetten orvosi ollós szerkezetek figyelhetők meg.

Egyebek között egy roppant kedves, gólyamadarat formázó köldökcsipesz (XIX. század), egy kiváló kanócvágó, (XVII. század), egy remekbe szabott ételaprító az 50-es évekből (majdnem mindent össze lehetett vele szecskázni a nehezen rágó betegek számára), egy XIX. század végi szőlőfürtdaraboló (ilyen is volt), továbbá kevéssé kedves, de a maga helyén rendkívül hasznos eszközök, amilyen például a belsőszervfogó, a sebterpesz, a nyelvés az aranyérfogó, amelyet csonttal borítottak, hogy legalább az égetés ne fájjon annyira.

Blahák Eszter / Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Arrébb a réges-régmúlt birkanyíró, szabó- és lemezvágó ollói vonulnak fel, ezekkel szemben, a boltív másik végénél mai megfelelőik, valamint az úgynevezett gomblyukműtéteknél használt laparoszkópiás olló, amely igen figyelemreméltó, bár a maga természetes közegében nem szívesen futnék össze vele. Sem.

Két falrészletet a humornak szenteltek, rövidre fogva arról értesülhet a néző itt, hogy a négy emberi alaptípushoz (a flegmatikushoz, a kolerikushoz, a melankolikushoz és a szangvinushoz) miféle olló passzolna a leginkább, ha már játszadozunk.

A találatokat nem részletezném, de egyet csak szólnék: úgy ítéltetett, hogy a melankolikus emberhez leginkább egy csecsemőköröm-vágó passzol.

A kiállítás második (máshonnan nézve első) termében az emberi életút különb-különb állomásain használt ollókat szedték csokorba a rendezők, az óvodáskorú lekerített végű vágóeszközétől egy első világháborús hadorvos kincstári eszközkészletéből kiemelt csudaszép kis ollóig.

Arrébb az ilyen-olyan háztartási és háztáji műveletekhez használt darabok tekinthetők meg,még arrébb a híres-nevezetes múlt század eleji díva, Márkus Emília ennen ollója.

Úgy néz ki, mintha kétszer is rátolattak volna, de nem, mert, mint megtudtam, direkt girbegurba a vége, így könnyebben le lehetett vele pattintani a levelekről a pecsétviaszt. Ebben a világban nincsenek tehát véletlenek.

A legemlékezetesebbek azonban kétségkívül a Születés és halál címet viselő összeállításban szereplő eszközök, amelyek ugyancsak igen érdekesek, ám a gyengébb idegzetűeket, amilyen e sorok írója is, többször is kiveri tőlük a víz.

Nem mondom, a papagájcsőrzetre emlékeztető köldökzsinórvágó még oké, a születéskor bekövetkezett gyermekhalál esetén használatos magzatdaraboló, koponyafúró és lefejező olló, továbbá a boncoláskor nagy sikerrel alkalmazott, amúgy kétségtelenül stílusosan – tudniillik egy régi márvány boncasztal fölött lógó vitrinben bemutatott – bél-, bordavágó és csontcsípő ollók azonban meglehetősen setét képzeteket keltenek.

Még ha tudjuk is: nélkülük sem volna civilizáció.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.