A pályázatot egyébként anélkül írták ki – mondja Eltér István –, hogy arról az építészkamarával egyeztetett volna a kormánybiztos. A zsűribe is csak azután hívták be képviselőjüket, Kaló Emesét, illetve a Magyar Építész Szövetség részéről Marosi Miklóst, hogy e szervezetek maguk jelezték, a tervpályázati rendelet szerint (még ma is) kötelező zsűritagot delegálniuk. Bár a látványötlet-pályázatot a kamaránál nem tartották jónak, az első díjas Malom című pályaterv, a pécsi Getto Tamás–Hutter Ákos építészpáros munkája megnyugtató volt számukra is, így nem protestáltak. A második helyen rangsorolt művet azonban korántsem tartják elfogadhatónak.
Az Alakor ötletgazdája, Sárkány Sándor közleményében azt írja: a pavilont valóban nem épületnek képzelte el, hanem díszletnek. Eltér István szerint épp ez a baj, mert a díszlet sosem igaz, hanem a néző „átverése". A díszletkoncepció megfelelt Sanghajban, ahol egy bérelt betonépület volt a magyar pavilon. Milánóban azonban önálló pavilont építünk, s annak önmagában is érvényes építészeti alkotásnak kell lennie. Méghozzá olyannak, amely méltó Magyarországhoz, méltó a korábbi 100 év magyar pavilonjainak sikereihez. A Malom című terv ilyen lenne, mondja az alelnök. Azt gondolja – a kormánybiztosi indoklással ellentétben – sem az idő, sem a pénz nem lehet kevés a megvalósításra.
A Malom egyik tervezője, Getto Tamás kérdésünkre elmondta: a Facebookról tudták meg a kormánybiztos döntését. Tőlük a pályázat eredményhirdetése után kértek egy megvalósíthatósági tanulmányt, amit be is adtak. Tételes költségvetést készítettek, a tartalékokat is belekalkulálva 1,5 milliárd forintból megépíthető a tervük. (Információink szerint a kormánybiztos döntésének egyik oka az volt, hogy a terv nem valósítható meg kétmilliárd forintból.) Fóris Zoltánnak, a kivitelező Carpathia Kft. igazgatójának bemutatták a Malom eredeti anyagokból épült 4,5 méter hosszú modelljét is (amely most a Műcsarnokban látható), illetve a működését szemléltető animációt. Tény, hogy Fóris nem túlzottan biztatta őket, mondja Getto, de nem is volt elutasító.
|
Ertsey Attila, Herczeg Ágnes és Sárkány Sándor tiltakozást kiváltó koncepciója |
Szőcs Géza kormánybiztos kérdéseinkre hosszú levélben válaszolt. (A levelet teljes terjedelmében elolvashatja itt >>>.) Mint írja, a Sárkány Sándor, Herczeg Ágnes és Ertsey Attila tervezte Alakor kiválasztása egyszemélyi döntése volt, amelyért vállalja a felelősséget. „Nem a gőg vezérelt – fogalmaz –, hanem a kényszerű realizmus".
Kifejti: nem a neki legjobban tetsző tervet emelte ki, hanem felmérte a két legmagasabbra rangsorolt terv megvalósíthatósági szempontjait, s kiderült, hogy a Malom megvalósítása problémásabb, a határidők pedig fojtogatóan szorosak. Megtehette volna egyébként, jegyzi meg, hogy pályázatot sem ír ki, hanem megbíz egy építészt. Mint írja, az, hogy Getto Tamásék saját tervüket mennyiből látják megvalósíthatónak, ugyancsak fontos ismeret, de a tervezők gyakran önkéntelenül is hajlamosak alábecsülni a költségeket, a felelősség pedig az övé.
„Most olybá tűnik nekem, mintha a Sevilla s a Nemzeti Színház kérdésében alulmaradt szakmai guruk törleszteni akarnának. Az sem baj, ha a legyilkolásra kiszemelt tervező nem Makovecz-tanítvány. Nem a mi kutyánk kölyke, vesszen a vakmerő, sámándobostól, életfástól" – állapítja meg Szőcs Géza, utalva az Alakor című pályamű sajátos, többek által kritizált szimbolikájára.
Arra, hogy a széles körű szakmai tiltakozás hatására vajon visszalépne-e döntésétől, Szőcs Géza kormánybiztos úgy válaszolt: „most leállítani vagy kicserélni a tervet olyan, mint felszállás közben arra utasítani egy repülőgépet, hogy azonnal térjen vissza. Jó esetben visszatérhet, rossz esetben katasztrófa következik be. De az bizonyosan lehetetlen, hogy egy másik gép szálljon fel helyette."