galéria megtekintése

A feneketlenség tere

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 20. számában
jelent meg.


Doros Judit
Népszabadság

Vannak terek, amelyek hozzánőnek az ember szívéhez. Rómában a Piazza del Fiori, ahol a fűszerek illata haraphatóvá teszi a levegőt. Barcelonában a Rambla, ami ugyan nem tér, hanem hosszú sétálóutca, mégis mintha ez lenne a város szíve. Párizsban a Notre-Dame előtti placc, ahol görkorcsolyázók hasítják a köveket, s életre kel Quasimodo szelleme.

Nekünk magyaroknak ilyen „szívkérdés” a Dobó tér. Tán nincs is felnőtt, aki gyerekkorában legalább egyszer ne járt volna itt, hisz az osztálykirándulások egyik kötelező eleme az egri vár, s oda innen vezet a legszebb út. S melyik gyerek ne kapaszkodott volna fel a végvári harcosok lovas szobrára? Aminek itt már csak a hűlt helye maradt.

A „kifeszített” tér a Minorita-templom és a városháza „összehangolatlan” színeivel és a bánatos kínai térkővel
A „kifeszített” tér a Minorita-templom és a városháza „összehangolatlan” színeivel és a bánatos kínai térkővel
Lénárt Márton / Népszabadság

Ló fara tán még sehol sem okozott akkora kavarodást, mint Egerben. A tér megújítására öt évvel ezelőtt írt ki tervpályázatot a város. Húsz pályamű érkezett, s jó részükben nem szerepelt Kisfaludy Stróbl Zsigmond végvári harcos lovas szoborcsoportja, az ugyanis építészeti szempontból már a kezdetektől rossz helyre került. A városi legenda szerint az alkotó ragaszkodott ahhoz, hogy mestere, Stróbl Alajos Dobó-szobrával egy téren legyen az ő műve is, s csak ezzel a feltétellel adta át a szobrot Egernek 1967-ben.

 

Erre azonban nincs semmiféle írásos bizonyíték. Órákat töltöttem az egri levéltárban olyan feljegyzések után kutatva, amelyek igazolnák ezt a kérést, de csak olyan tanácsi határozatokat találtunk, amelyekben Kisfaludy azt kéri: méltó helyre tegyék szobrát. Mégis, amikor híre ment, hogy a tervpályázat győztese, az Egri Építész Iroda teamje „nem tervez” a szoborcsoporttal, kitört a ribillió.

Volt, aki szerint a városatyák „intézték el”, hogy elvigyék a szobrot, hisz az egyik ló fara épp a díszterem felé mutatott. S milyen dolog, hogy a nagy komoly munkában megfáradt képviselőnek, ha levegőzni szeretne az ablaknál, egy bronzló farával kell farkasszemet néznie.

Az ellenzéki pártok aláírásgyűjtést szerveztek, hogy a szobor az eredeti helyén maradhasson. Amikor pedig eldőlt, hogy az önkormányzati képviselőket nem hatja meg a városlakók szenvedélyes harca szeretett szobrukért, egri fiatalok egy csoportja flash-mobként éjjel becsomagolta az alkotást, így tiltakozva elszállítása ellen.

A tér felújítása még nagyobb indulatokat gerjesztett. A kiviteli terveket ugyan már 2011-ben elkészítették a tervpályázatot elnyert építészek, de a munkák csak 2014-ben kezdődtek el. Ám ekkor alig egy év alatt teljesen új arculatú városközpont nőtt ki a feldúlt tér helyén.

– Nagyon egyhangú és szürke lett a tér, olyan, mint egy kamionparkoló,

egyik szélén alvázmosó pocsolyával, amit szökőkútnak neveznek.

De a legnagyobb probléma, hogy megszüntették a Végvári vitézek szoborcsoportját. Ez nagyon nagy hiba volt. Szemre is csúnyák az új padok. Ilyen semmitmondó padok nem valók ide, s annyi milliárdból már lehetett volna szép kovácsoltvas padokat is csináltatni. A tér egy részét megemelték, nagyobb lett a balesetveszély. Az pedig egyenesen felháborító, hogy ekkora átépítés után még mindig nincs olyan nyilvános vécé, amit mi, mozgássérültek is tudnánk használni – mondja Márkus László, aki kerekes székkel közlekedik a városban.

A végvári paripa elröpül a Szúnyog közbe
A végvári paripa elröpül a Szúnyog közbe
Lénárt Márton / Népszabadság

Hozzáteszi: ez a turistaszezonban még égetőbb probléma. Eltűntek a sövények és a rengeteg zöld felület, a „betonteknőben” az a kevés fű és néhány fácska nagyon keservesen néz ki. A tér átépítését nem követte a lakóházak homlokzatának felújítása, ez még inkább ellentmondásossá teszi az összképet.

– Vegyes érzelmeim vannak a felújított Dobó térrel kapcsolatban. Nem vitás, hogy fel kellett újítani, hiszen a töredezett kövezet már egyáltalán nem volt esztétikus.

Nem vagyok szakember, de ez a tér nemcsak egy tér, hanem szimbólum. Erős érzelmek kapcsolódnak hozzá, identitást ad. Nem tetszik egyáltalán, hogy a lovas szobor elkerült a térről, mert nekem a szobor, sok egrihez hasonlóan, gyerekkori emlék.

Nem tetszik a tér zöldfelületeinek radikális lekövezése sem, jobban szerettem a zöldbe borult tér látványát. Az viszont kétségtelen, hogy nagyobb rendezvények megtartására sokkal alkalmasabb lett a terület, bár a sötétszürke kínai kő kicsit alá fog fűteni a nyári programoknak. Remélem, élettel tudja megtölteni a város a teret, amolyan mediterrán módra: színes napernyők és zászlók színeket adhatnának a szürkeségnek és árnyékot az arra járóknak – mondta Csarnó Ákos, a Kerekes Band zenésze, LMP-s önkormányzati képviselő.

Komáromi Tas építész, a tér „újraálmodója” azt mondja: a kritikák egy része jogos, s maga is egyetért velük. Az egyik kávézó teraszán ülünk le, onnan pásztázzuk végig a Dobó teret és az épületeket:

– Ha most azt látnánk itt, amit mi az építészirodában papíron elképzeltünk, teljes lelki nyugalommal innám meg itt a kávémat. Most viszont jól jönne egy-két fröccs, hogy feledni tudjak néhány fiaskót, amit tervezőként nem tudtunk befolyásolni.

A költségek csökkentése miatt kikerült a beruházásból a Dobó tér alatti mélygarázs. Sok parkoló megszűnt a gyalogos belváros miatt, s azokat így nem pótolták. Díszburkolatnak zöldes árnyalatú, erdélyi andezitet képzeltek ide, hogy a megnövekedett, kinyitott területnek barátságosabb, melegebb tónust kölcsönözzenek. Csakhogy a közbeszerzési pályázatba nem írhatták bele ezt a típust, mert azzal korlátozták volna a versenyt, a nyertes kivitelező viszont minden győzködés ellenére ezt a sötétszürke kínai követ építette be.

– Ez a probléma nemcsak ennél az egri beruházásnál, de minden hasonlónál előjön. Az építész a szakmai szabályai szerint alkot, amit elképzel, egységes egész, az apró részleteknek is fontos szerepük van. Ha egy momentum megváltozik, felborul minden. A kivitelező viszont abban érdekelt, hogy minél olcsóbban és gyorsabban megoldja a feladatot. Ez a két szempont nagyon gyakran ellentétes irányba vezet – sóhajt a tervező.

S mi a helyzet a sok vitát kavart lovasszobor-csoporttal?

– Itt is két nézőpont van, szakmai és érzelmi. Előbbi szempontból a Végvári vitézek már a kezdetekkor rossz helyre került és megbontotta a tér egyensúlyát. Most, hogy nem messze a Dobó tértől, a Szúnyog közben saját teret kap, a szoborcsoport jelentősége is nagyobb lesz. Mivel a tér levezet majd az Eger-patakig, a miskolci Szinva-teraszhoz hasonló közösségi hely jöhet majd létre.

A fiatalok, akiknek nincs különösebb előképük az egri városközpontról, szeretik a mostani teret, mert kitágult, lehet biciklizni, gördeszkázni. A szökőkútban pancsolnak a gyerekek. Az idősebbek viszont mindig nosztalgiázni fognak, a régi térre akarnak emlékezni, s ők nehezen fogadják el a változást.

A számos hiba ellenére az a tervezői koncepció szinte maradéktalanul érvényesült, hogy kifeszítsék a teret, s immár a térfalak határozzák meg azt, nem pedig a korábbi, „álbarokk” díszítés. Jó minőségű homlokzatok határolják a teret, bár a felújított házak színeinek kiválasztásába is becsúszott egy kis gikszer.

Közép-Európa egyik legszebb barokk temploma, a Minorita-templom, amely minden szempontból meghatározó eleme kellene legyen a térnek, visszafogott, pasztellszínezést kapott. Ugyanakkor az építészetileg kevésbé jelentős városháza harsány zöld lett, emiatt az vonzza magához a tekintetet. – Ebbe se szólhattunk bele sajnos, s utólag látszik, nem volt színmérnök, aki összehangolta volna az egymás mellett lévő épületeket. Ad hoc jelleggel kapott helyet Gárdonyi Géza bronzszobra is a régi illemhely területén, s így kerültek a környezetbe nem illő műbarokk kandeláberek is a térre.

Gárdonyi pipázik ott, hol illemhely volt egykoron
Gárdonyi pipázik ott, hol illemhely volt egykoron
Lénárt Márton / Népszabadság

Az egységes térburkolati struktúra, a homlokzatokkal nem konkuráló, visszafogott dizájn, a térfalak mint a tereket definiáló síkok exponálása azonban megvalósult, köszönhetően annak a szakmai csapatnak, amelyik megfeszítve dolgozott, hogy ezt a térélményt megteremtse. A kritikák jelentős része a változástól való félelemből és egyfajta közízlésreflexből adódik, amit egyfelől természetesnek tartok, másfelől viszont ez nem befolyásolja a szakmai meggyőződésünket. Minket igazol, hogy a felújított belvárost kezdi visszavenni az élet, s a munkánk idén a köztér-megújítási nívódíj pályázaton dicséretet kapott. Nagyon izgulok, hogy ez a folyamat természetes motivációból folytatódjon. Nem azt szeretnénk, hogy a városvezetés esztrádműsorokkal igazolja a belváros létét, hanem hogy az élet önként folyjék be az általunk tervezett terekre, utcákra.

Az építész szerint érdekes lesz végiggondolni, milyen tanulságokkal szolgál egy ilyen méretű projekt, s milyen rendszerszintű problémák befolyásolják azt.

Néhányat fel is sorol: az építtető, tervező, kivitelező hármasa, ezek esetleges szerepzavarai – a politikus tervezni kezd vagy az építész professzionális politikusnak képzeli magát.

A versenykorlátozás tilalmának elve a közbeszerzésben, ami a pontos műszaki specifikációt lehetetlenné teszi. Az építőipari szakembergárda leépülése. A legfontosabb a szereplők közötti bizalom lenne, hisz ettől függ leginkább a végeredmény minősége.

A Dobó tér régen piactérként működött, s fájlaljuk, hogy mára ezt a szerepét teljesen elvesztette. Mert ahogy Róma, Párizs vagy Barcelona ódon falai közé ékelt kis tereken reggelenként összefutnak a helyiek a piacon, s otthonosan érzi magát köztük az „idegen”, a turista is, úgy válhatna a Dobó tér is közösségi hellyé. Olyanná, ahol az élet zajlik.

Vízibicikliút

Az Eger-patak medrébe épített bicikliút is viták tárgya. Van, aki szerint jó poén, s a partján rendezett időszaki tárlatok új kulturális teret is létrehoztak. Mások szerint gond, hogy nagyobb esőzések idején a víz elmossa a betonutat, s rengeteg iszapot hagy hátra. Sorra jelentek meg a vicces képek a mederben vízibicikliző szerelmesekről, felbukkanó tengeralattjárókról. A kibetonozott bicikliút a környezetvédőknek sem tetszik, szerintük felborítja a patak élővilágának kényes egyensúlyát.

Az üveg homálya

– Belülről kifelé nézve egész tűrhető a látvány.

– Csudaszép.

– Inkább egy hodálynak tűnik, mint palotának.

– Ezt kár volt megépíteni.

– Ide bemehet az átlag állampolgár is?

– Tiszta barokk stílus (smile hangulatjel).

– Talán a polgármester új irodája itt lesz.

– Eszméletlen...

– Ki vett fel ezért pénzt, és mennyit?

Íme, néhány vélemény a Városom, Eger közösségi oldalról a polgármesteri hivatal udvarába újonnan épített „üvegpalotáról”.

Sokak szerint olyasféle csúfság ez, mint Párizsban a Louvre mellé felhúzott üvegpiramis – akad viszont, akinek épp ez a kettősség tetszik benne. Az épület üzenete az üvegzseb, az átláthatóság, a transzparencia lett volna.

Ehhez képest foncsorozott üvegből készült. Belülről lehet tehát vizslatni az arra haladókat, kívülről azonban nehéz eldönteni, mi folyik odabent.

Ha az eszmei mondanivalót az épület nem is teljesíti be, legalább a magyar valóságot híven tükrözi.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.