galéria megtekintése

Úr a filmesek között – Zsigmond Vilmos halálára

0 komment


Csákvári Géza

Egy európai úr Amerikában – röviden így szokás jellemezni Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrt, aki az év első napján hunyt el, nyolcvanhat évesen. Bár el akarták tiltani a filmezéstől, talán a leghíresebb magyar, ha mozgóképpel kapcsolatban a tengerentúlon szóba kerül a neve, így nem csoda, hogy a szó szoros értelmében a fél világ gyászolja. Az amerikai filmakadémia például legjobb filmjeiből egy-egy feledhetetlen kockát idézett fel a közösségi csatornáin.

Zsigmond Vilmos, a barátjával, a Szelíd motorosokat jegyző Kovács Lászlóval – akivel együtt disszidált 1956-ban - az európai mozi látásmódját vitte magával Hollywoodba. Megfogalmazása szerint az olasz neorealista filmek és a francia nouvelle vague művek képi világát honosították meg a tengerentúlon, leváltva-megszüntetve ezzel a színes-táncos művek divatját.

Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság

Zsigmond Vilmosra a magyar operatőr iskola mellett nagy hatással volt Sven Nykvistnek, Ingmar Bergman operatőrének a munkamódszere. Mindig minden helyszínt előre felkeresett, pontosan tudta, hány óra hány perckor kell odamenni, hogy a lehető legmegfelelőbb megvilágításban (lehetőség szerint természetes fényben) vehessék fel az adott jelenetet. Híres mondata, hogy csak annyira vagy jó, mint a rendezők, akikkel dolgozol. Ő pedig olyan nagy nevek alkotótársaként vonult be a filmtörténetbe, mint Robert Altman, Steven Spielberg, Michael Cimino és Woody Allen.

 

Altmannal háromszor forgatott együtt, és a McCabe és Mrs Miller című filmet tartotta a legfontosabb közös mozijuknak. Ebben azt szerette volna elérni, hogy a képi világ olyan legyen, mintha az 1890-es években forgatták volna – már, ha lett volna annak idején filmkamera. Ezt a hatást úgy érte el, hogy kicsit előexponálta a negatívot, ezzel megduplázva az érzékenységét, illetve a színek szépia tónust kaptak. A filmet a stúdió eleinte nem akarta bemutatni, és Zsigmond Vilmost el akarták tiltani a filmezéstől, de a kritikusok megőrültek az új látványért. Az előexponálás trükkjét később többször alkalmazta, és élete végéig hű maradt a celluloidhoz, a digitális technikát legfeljebb a kedvenc hobbija, a fotózás esetében tudta elképzelni és használni.

Kedvenc filmje a Michael Cimino rendezte Szarvasvadász volt, a képi világot ebben a filmben archív felvételekhez, illetve adott karakterekhez igazította. Nem sokkal ezután forgatták le a A mennyország kapuját, amelyet papíron az álomgyár egyik legnagyobb bukásaként tartanak nyilván, de Zsigmond Vilmos szerint nagybetűs művészet volt, mely megelőzte a korát.

Végül mégsem a Cimino-művekért kapott Oscart, hanem a Steven Spielberg rendezte Harmadik típusú találkozások fényképezéséért. Pedig épp ezzel a művel volt talán a pályafutása során a legtöbb problémája. Elmesélte: egyedül az egyik mellékszerepet alakító Francois Truffaut volt neki szimpatikus. A feledhetetlen, mintegy huszonöt perc hosszú végkifejletben, amelyben a repülő csészealj leszáll, az operatőr rekordmennyiségű lámpát szereltetett fel, hogy Spielberg elképzeléseit megvalósítsa. Truffaut állítólag azt mondta, hogy csak egy napi világítási költségből tíz másik filmet elkészítene... A magas költségvetés miatt a stúdió Zsigmond Vilmost kiáltotta ki bűnbaknak. De az operatőrt csak a tökéletes végeredmény érdekelte, és bár szinte mindennap ki akarták rúgni, Spielberg mentette, ahol tudta. A rendező korábban azt mondta Zsigmond Vilmosról: noha igazi individuum, mégsem ragadt meg szűken vett kulturális közegében.

Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság

Mindazonáltal az operatőr ekkor követte el a legnagyobb bűnét, melyet Hollywoodban élő ember elkövethet. Miután Zsigmond Vilmos megkapta a legjobb operatőrnek járó Oscar-szobrocskát, elfelejtette megköszönni az elismerést a producereknek és Spielbergnek (tanárát, Illés Györgyöt viszont név szerint említette, mert szívből jött). A legendákkal ellentétben a rendező nem sértődött meg, viszont a producerek küldtek egy beszédes táviratot másnap, amelyben az állt: „You are welcome!" – magyarul: Szívesen!

Woody Allennel viszonylag későn kezdett dolgozni, de aztán három filmen is együtt dolgoztak. A rendező a Kasszandra álma velencei premierjén mesélte lapunknak, hogy mielőtt találkozott volna az operatőrrel, azt gondolta, hogy egy nagy, hosszú hajú magyar vadembert rejt a Zsigmond Vilmos név. Így igencsak meglepődött, amikor egy tökéletes gentlemannel alkothatott együtt. Meg persze a világ legjobb operatőrével.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.