galéria megtekintése

A magyar zenéért mindenkinek fizetni kell!

1 komment


Sándor Tünde

Még meg sem született az a mai, egyelőre nem jogerős ítélet, amely kimondja, hogy minden előadónak díjazást kell kapnia az interneten felhasznált, azaz közzétett hangfelvételei után, a Deezer és versenytársai elkezdtek jogdíjat fizetni az érintetteknek.

Az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda) két éve indított próbapert a Magyarországon elsőként megjelent internetes streaming zeneszolgáltató, a Deezer ellen a kiadókkal és dalszerzőkkel szemben bevétel nélkül maradt zenészek és énekesek érdekében. A mai ítélet nem jogerős, de nem kérdéses, hogy a Spotify és a Google Play Music ellen is pert indít az EJI, ha nem fizetnek.

Gyakorlatilag a teljes magyar könnyűzenei elit, körülbelül ezer magyar előadóművész juthat akár egy éven belül végre az őt megillető tisztességes jogdíjához – kommentálta a jogvédő iroda igazgatója, Tomori Pál a mai részítélet jelentőségét. Részítélet, mert arról még ezek után születhet döntés, hogy az interneten közzétett zenei tartalmakból származó bevételekből milyen összegű, illetve arányú díjmegosztást kell alkalmazni.

Az előadóművészeket képviselő jogvédők – mint megtudtuk – azt tartják reálisnak, ha a zenéből származó bevételen négyen egyenlő arányban osztoznak. Konkrétan az előfizetéses, illetve reklámbevétel díjának egynegyede a szerzőt, egynegyede a kiadót, egynegyede az előadókat és egynegyede a technológiát biztosító szolgáltatót illeti. Az előadók egy kis része, elsősorban a frontemberek közül néhányan már kaptak jogdíjat a streaming szolgáltatóktól, de a háttéremberek, a stúdiózenészek és a vokalisták például gyakorlatilag semmit, vagy a kiadók egyedi döntései alapján valamennyit.

 

Az internet által generált legújabb kori jogdíjproblémákra az EJI próbapere rávilágít: a régi előadókkal újra kell szerződni, hiszen ők az internetes felhasználásról még nem nyilatkozhattak. Miközben a televíziók, rádiók és más zenefelhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért, az internetes streaming szolgáltatók nem, noha ezek a társaságok havidíjért elérhetővé teszik az összes zeneművet, függetlenül attól, hogy azt az előadók engedélyezték-e. Mint Tomori Pál elmondta, ezeket az engedélyeket a Deezer nem tudta bemutatni a per során.

Az EJI Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében szedi be és fizeti ki részükre a jogdíjat, évente összesen 50 ezer előadóművésznek, miközben tagként 1350 zenész, színész és táncos csatlakozott hozzá.

Fotó: Thinkstock

Mint a jogvédők közleményükben leszögezik: „a mai bírói döntés nyomán a Deezer a magyar piacra lépésének időpontjától, azaz 2012 októberétől utólag köteles megfizetni az EJI-nek az érintett előadók jogdíját. Az EJI díjszabásában meghatározott előadóművészi jogdíj mértéke messze meghaladja azt, amennyit eddig a kiadók fizettek az előadóknak, a zenészek tehát biztos jobban járnak. Az ítélet most megerősítette: a magyar szabályozás mindenben megfelel a nemzetközi normáknak, és nem korrekt az előadókkal szemben az, ha nem rendelkezhetnek közös képviseletük útján zenéik internetes felhasználásáról, mint ahogy az sem, ha a kiadók a CD-eladásra létrehozott, saját szabályaik alapján számolnak el az előadókkal az internetes zenék után. A jogvédő iroda a per által elért bevétel teljes összeget – működési költség levonása nélkül – felosztja az érintett előadók között."

Az eljárás során kiderült – jegyezte meg Tomori Pál –, hogy a kiadók az internetes zeneterjesztőket, köztük a Deezert is arról tájékoztatták, hogy ellentétben a szerzői jogi törvénnyel, az előadók internetes jogaival is kizárólag ők rendelkeznek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.