A tömeggyilkos is ember
Tegyük hozzá, ezen nincs is mit csodálkozni, lévén mind a téma, mind a mozgóképes feldolgozás módja „emberfeletti”: a mű Heinrich Himmler naplóin és magánlevelezésein keresztül mutatja be, hogy a tömeggyilkosok is csak átlagemberek. Olyan átütő erővel, hogy aki látja, az garantáltan nem fogja ezt a tényt elfelejteni.
Mint ismeretes, 1945. május 6-án amerikai katonák bevonultak a Himmler-rezidenciába Gmundban, és lefoglalták Heinrich Himmler teljes magánlevelezését, fotóit, naplóit és egyéb dokumentumait. Az anyag ezután huszonöt évre eltűnt, majd egy férfihoz került Tel-Avivban, aki az ágya alatt rejtegette további negyven éven keresztül. Végül Vanessa Lapa apja megvette a teljes dokumentációt, hogy a lánya feldolgozza és filmet készítsen belőle. „Az első évben megpróbáltam kideríteni, hogy abban a bizonyos huszonöt évben mi történhetett az anyaggal, illetve miképpen került Gmundból Tel-Avivba, de aztán rájöttem, hogy nem ez a sztori. Sokkal érdekesebb maga a tartalom” – mondta lapunknak Vanessa Lapa. A feldolgozás első folyamata az irományok átírása, illetve fordítása volt.
Hosszú ideig tartó felfedezés volt ez a filmes számára, mivel nem egyszerre, hanem fokozatosan ismerte meg Heinrich Himmlert és közvetlen családját. A naplók és a levelek 1927-ig nyúlnak vissza, jóval a második világháború és a holokauszt előtt keletkeztek, ezért bepillantást engedtek a himmleri ideológiák létrejöttébe. Az anyagot tulajdonképpen az arra talán legautentikusabb ember fordította le: Katrin Himmler, aki Heinrich Himmler öccsének az unokája. Amikor Lapa megkereste, azonnal igent mondott, mivel ő is legalább annyira tisztában akart lenni a tényekkel, mint a filmrendező. Katrin Himmler egyébként tizenkét évvel ezelőtt írt egy könyvet a Himmler testvérekről. Nem lehetett könnyű szembesülés.
Lapa elmondta: a forgatókönyv megírásánál elsősorban arra koncentrált, hogy feszült és érdekes legyen, mivel kilencven percig muszáj ébren tartani a nézők figyelmét. Igazi mozit akart készíteni. Bármennyire morbid is, de a forgatókönyvbe végül a Himmler „best of” került be. Ugyanakkor a játékfilmes koncepció határozta meg a filmnyelvet, ahogy a rendező fogalmaz, messze el akarta kerülni az interjúkat és a beszélő fejek stílust, illetve meg akarta találni a levelekben rejlő dramaturgiai ívet.
Elmondhatjuk: hátborzongatóan erős kontrasztokat sikerült vászonra vinnie. Például, amikor hallható Himmler egyik beszéde, amelyben azt hangsúlyozza, hogy a koncentrációs táborokban elkobzott értékek a birodalmat illetik, ezután pedig találkozhatunk azon levelei részleteivel, amelyekben azt ecseteli, hogy épp milyen ajándékokat küld haza a feleségének, a lányának, illetve a szeretőjének. Tételesen, precíz ember módjára.
Az emberfeletti emberről alkotott hosszú monológok önmagukban hátborzongatóak – többek közt azért is, mert nagyon hasonló mondatokat ma is szokás hallani politikusok szájából. „Nem változott meg a Himmler-képem a film miatt, mert korábban egyáltalán nem tudtam róla semmit, viszont most már mindent tudok róla. Az a legfélelmetesebb, hogy olyan racionális és demagóg volt, hogy az ideái szinte elpusztíthatatlanok, és napi szinten felbukkannak mai társadalmakban is. Nagyon kell vigyázni, hogy mindezt most és a jövőben senki se tudja ismét gyakorlatba átültetni” – húzza alá Vanessa Lapa.
A Himmlert alakító (hangját kölcsönző) Tobias Moretti a premier utáni közönségtalálkozón azt mondta: mivel ez az ideológia annyira egyszerű és demagóg, nem is kellett sokat játszania, mert a sorok között magától megszületett a gonosz. A szöveget illusztráló korabeli fényképeket és képsorokat a világ 57 archívumában őrzött mintegy 200 filmből állították össze. A mi szempontunkból pedig még az is fontos, hogy a fényképek digitális animálását magyar művész, Falvai Miklós végezte.
„Nagyon, nagyon, nagyon nehéz” – reagálta Lapa arra a kérdésünkre, hogy mennyire volt nehéz összeszedni a másfél millió eurós költségvetést. Nem azért, mert a téma elől zárkóztak volna el, hanem mert sokan hiányolták a konkrétumokat. Lapa viszont úgy vélte, sokkal hasznosabb, ha a nézők elgondolkoznak, mivel mindazt, ami a filmben elhangzik és látható, egyszerűen nem lehet félreérteni. Mindenesetre az is beszédes, hogy németországi tévék visszautasították a művet. Igaz, mozis forgalmazása már biztosan lesz. Vanessa Lapa szerint ezt a filmet amúgy is vásznon érdemes látni, ugyanakkor azon is dolgoznak a producerek, hogy minél több országban iskolai tananyag legyen a Der Anständige.
* Berlinből jelenti kiküldött munkatársunk.
