A szaktárca hangsúlyozza: régóta ez a helyzet. A művészeti szervezetekből is megerősítették, hogy már tavaly is „elfogadó nyilatkozatban” kellett jelentenie a jelöltnek, hogy „az elismerés adományozása esetén” elfogadja-e a díjat. A döntéshozók így akarták elkerülni a politikai botrányt. Vagyis több száz embernek előre, írásban kellett megígérnie, hogy adott esetben szépen viselkedik majd, aztán sokuk nem kapta meg az elismerést. A legtöbben alá is írták a nyilatkozatot, de tudunk művészről, aki megtagadta.

A minisztérium közölte, az ezt előíró rendelet 2008 óta, tehát az előző kormány idejétől hatályban van, csak „a megnyilatkoztatás módján” változtatott egy 2012-es jogszabály annyiban, hogy egységesítette. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium korabeli szakállamtitkára elismerte, hogy 2008-tól (akkor történt, hogy Blaskó Péter nem vette át a Kossuth-díjat – a szerk.), részben a díjátadásokon zajló politikai demonstrációk miatt is, az átadás előtt valóban felhívták a díjazottakat, hogy elfogadják-e és eljönnek-e átvenni a díjat. Hangsúlyozta viszont, hogy ez a döntés után történt, a díjazás folyamatát nem befolyásolhatta. Ha a kitüntetett nem fogadta volna el, akkor sem vonhatták volna már vissza.

Az állami díjak kiosztása az utóbbi években többször is kultúrpolitikai csatározások tárgya volt, mert a szakmai szervezetek úgy érezték, javaslataikat még a 2010 előtti állapothoz képest is kevésbé veszik figyelembe. Szőcs Géza kétéves államtitkársága alatt két alkalommal is belenyúlt a József Attila-díj az írószervezetek megállapodásával kialakított listájába. Igaz, nem politikai szimpátiák, hanem személyes ízlése, vonzalmai alapján szelektált. Távozása után is volt példa arra, hogy a tárca felülbírálta a szakmai konszenzust. A középdíjak odaítélésénél elvárta e szervezetektől, hogy kétszer annyi személyt jelöljenek, mint ahány díjat ki lehet adni, mert válogatni akart közülük. Az idén emiatt három írószervezet utasította vissza a jelölést (ahogy színházszakmai szervezetek is), de azt sikerült elérniük – legalábbis a József Attila-díj esetében –, hogy a kuratóriumok annyi jelöltet nevezhessenek meg, ahányan megkaphatják a díjat, és az valóban hozzájuk is kerüljön.

A nagy állami díjak odaítélésének rendszerét a kormány 2011-ben jelentősen átalakította, a javaslattévő szakmai albizottságokat megszüntette, a döntéshozó bizottság munkájában –a hivatalból vagy felkérésre részt vevő politikusokon túl – jobbára a kormány törekvéseivel nyíltan szimpatizáló művészek és tudósok vesznek részt.

Blaskó Péter