Fő esélyes: Amerikai botrány
Így a két kelet-európai mozi versengése (a másik a bosnyák Danis Tanovic Epizódok egy vasgyűjtő életéből című fikciós áldokumentumfilmje volt) is sajátosan dőlt el: egyik sem került be a legjobb ötbe. Az általában jól informált amerikai szaksajtó, mint az Indiewire, a The Hollywood Reporter vagy a Variety, korábban egyáltalán nem sorolta a magyar–német koprodukcióban készült, Karlovy Varyban fődíjat nyerő Agota Kristof-adaptációt az esélyesek közé. A magyar remények alapja az volt, hogy tematikailag és a filmkészítés klasszikus konzervativizmusa terén kompatibilis az akadémiai szavazók ízlésével.
Örülhetnek viszont az olaszok, a legjobb európai filmnek választott, az Aranyglóbuszt is elhozó A nagy szépség (Paolo Sorrentino rendezése) vált a legnagyobb esélyessé. Versenyben maradt még a pedofíliával ártatlanul megvádolt óvó bácsi dán drámája (Vadászat), a belga Alabama és Monroe, amely Bush-ellenes pillanatai és blue grass zenéje okán szintén jó eséllyel indul, meg a nálunk még nem vetített kambodzsai dokumentumfilm (The Missing Pictures, Hiányzó képek) és a palesztin játékfilm (Omar).
A március 2-i díjátadásra a legtöbb jelölést az Amerikai botrány – magyarországi bemutató a jövő héten –és a Gravitáció kapta – tízet-tízet. A 12 év rabszolgaság kilenc jelölést kapott, hat-hat Oscar-díjat nyerhet a Mielőtt meghaltam és a Nebraska is.
A legjobb színésznek járó szoborért nagy csata várható Christian Bale (Amerikai botrány), Chiwetel Ejiofor (12 év rabszolgaság), Matthew McConaughey (Mielőtt meghaltam), illetve az Aranyglóbuszt már begyűjtő Leonardo DiCaprio (A Wall Street farkasa) között. Mi az utóbbira voksolnánk. De az is lehet, hogy a sok esélyes között Bruce Dern (Nebraska) viszi majd el a pálmát.
Nagy csata lesz a nőknél is Amy Adams (Amerikai botrány), Cate Blanchett (Blue Jasmine), Sandra Bullock (Gravitáció) és a titkos esélyes Judi Dench (Philomena) közt. A lassan minden szerepéért jelölést kiérdemlő Meryl Streep (Augusztus Oklahomában) talán üres kézzel távozik.
Ha az Aranyglóbuszt vesszük alapul, akkor a legjobb mellékszerepért járó szobrocskát nem lehet elvenni Jared Letótól (Mielőtt meghaltam), a legjobb női mellékszereplő megtippeléséhez viszont igazi jóstehetség kellene. A jelöltek: Sally Hawkins (Blue Jasmine), Jennifer Lawrence (Amerikai botrány), Lupita N’yongo (12 év rabszolgaság), Julia Roberts (Augusztus Oklahomában) és June Squibb (Nebraska). Az akadémikusok időnként szeretik megerősíteni korábbi döntéseiket, vélhetőleg a tavaly is győzedelmeskedő és most brillírozó Jennifer Lawrence lesz a befutó. Bár ilyen logika alapján Julia Roberts is írhatja már a köszönőbeszédét.
Külföldiek harca
Magyarországot (egy díj, nyolc jelölés) a legjobb külföldi filmek örökranglistáján csak Csehszlovákia (két díj és hat jelölés) előzte meg Kelet-Európából. A cseh filmek erősségét jelzi, hogy azóta Csehország is begyűjtött egy díjat és három jelölést. A teljes mezőnyben a 14. helyen holtversenyben osztozunk Kanadával. Utánunk Lengyelország következik díj nélkül, viszont kilenc jelöléssel. Az első két helyet a szinte beérhetetlen Olaszország (13 díj, 27 jelölés) és Franciaország (12, illetve 36) őrzi, a bronzérmes Spanyolország (4, illetve 19) előtt.
Tavaly az osztrák Haneke Szerelem című alkotása vitte el a pálmát, a megelőző évben az iráni Nader és Simin – Egy elválás története című mozija, 2010-ben a dán Egy jobb világ. 2000 óta hozzánk legközelebb Ausztria győzedelmeskedett kétszer is (a Szerelem mellett a Pénzhamisítók 2007-ben). Illetve 2001-ben a bosnyák (Senkiföldje). Korábban Kelet-Európát a ’96-os Kolja (Csehország) képviselte.
Az első magyar Oscar Rofusz Ferenc nevéhez fűződik, aki A légy című filmjével hozta el a legjobb animációs rövidfilm díját 1981-ben. Az átadáshoz kisebb botrány is fűződött, a díjat Dósai István, a Hungarofilm igazgatója vette át úgy, hogy ezt nem is árulták el az átadóknak. A szobrot még aznap elkobozták tőle, Rofusz később személyesen vehette át.
Rá egy évre magyar játékfilm is diadalmaskodott, akkor Szabó István Mephistója vette át az aranyszobrot. Szabó alkotásait ezután még kétszer jelölték: ’85-ben a Redl ezredes, ’88-ban a Hanussen került Oscar-közelbe. Különben ez utóbbi volt a magyar film utolsó Oscar-jelölése. Tavaly Fliegauf Benedek Csak a szél című alkotása küzdött, ám nem járt különösebb sikerrel.
