Szabad élet, szabad baba

– Nem kéne ezt a gyereket mégiscsak fölültetni? – kérdezte az anya. – Minek? – válaszolt az apa. Anya: Pikler Emmi. Apa: Péter György. Gyerek: Tardos Anna. Erre a több mint nyolcvan évvel ezelőtti párbeszédre Pikler Emmi egy nemrég föllelt interjúban emlékezett vissza.

Bécs, ahol Pikler Emmi tanult, a gyermek autonómiájának tiszteletén alapuló reformpedagógia fellegvára volt. Ennek szellemét Pikler Emmi gyermekorvos „vitte le” az újszülöttekig. Ő volt az, aki a kicsikkel való szokásos bánásmódban meglátta a bizalmatlanságot és sürgetést. Hogy olyasmit várnak el tőlük, olyasmire akarják megtanítani őket, amire még nem érettek. Ahelyett, hogy egészséges környezetben, amennyire lehet, a szabadban biztosítanák számukra a szabad mozgás és játék lehetőségét, hogy a saját ritmusukban fejlődjenek, önmagukat fejlesszék, öntevékenyen vegyenek részt mindenben, ami történik velük. Pikler Emmi lánya, Péter Anna volt az első, akit tudatosan így neveltek, s miként a párbeszéd mutatja, még Pikler Emmiben is föltámadt a kétely, amikor először szakított a hagyományos nevelési módszerrel. Az apa, aki ezt lakonikus bölcsességgel eloszlatta, a diákokat túlterhelő, sürgető iskolai gyakorlattal szembeszegülő reformmatektanár volt.

És kommunista. Összekötő Bécs és Budapest között. Lányának gyermekéveit 1936-tól 1945-ig börtönben töltötte. Pikler Emminek már akkor nagy híre és jeles pacientúrája volt, páciensei mentették a családot a vészkorszakban.

A háború után az egész család hatalmas aktivitással vetette bele magát az „új világ” építésébe. Pikler Emmi megalapította csecsemőotthonát, a „Lóczyt”. Lánya az V. kerületi Madiszban tevékenykedett, ahol a szintén lelkes ifjúkommunista, Tardos Márton meglehetősen népszerű volt a lányok között. Akkor kezdődött az a kapcsolat, melyből különféle kanyarok után házasság, s három gyerek lett. Addig azonban még mindketten lediplomáztak a Szovjetunióban. Péter Anna pedagógiából és pszichológiából. Hazatérvén az ELTE-n lett tanársegéd.

’56-ban részt vettek mindenféle gyűlésen és fölvonuláson, Tardos Márton az Országos Tervhivatal forradalmi bizottságának a titkára volt. A hatalmas erőkkel üldözött Mérei Ferencről jelentette egy ügynök a forradalom után, hogy Tardosék lakásán informális tanulókör keretében nyugati pedagógiai nézetekkel mételyezi ifjú kollégáit, Tardosné pedig „jobboldali” nézeteket terjeszt.

1957-ben, éppen amikor az első gyerekük megszületett, a Tardos házaspár mindkét tagját kirúgták a munkahelyéről. Tardos Anna ezután gimnáziumban oroszt tanított. Egy idő után másodállásban, majd az 1960-as évek közepén főállásban bekerült a Lóczyba, azóta is ott van.

Apja és férje a tervgazdálkodás hívei voltak, majd vezető szkeptikusai lettek. Apja 1948-tól 1968-ig a KSH elnökeként, férje ’56 előtt a Tervhivatal munkatársaként, később pedig a Kopint, a Közgazdaság-tudományi Intézet vezető közgazdászaként elemezte a szocializmus és a piacgazdaság együttélésének esélyeit és módozatait. A „revizionista” apa ellen hajtóvadászat indult. Koncepciós pert készítettek elő, s ennek keretében Tardos Annáéknál is nagy házkutatást tartottak. Péter György letartóztatása után egy kórházban tisztázatlan körülmények között meghalt. Pikler Emmi minden évben levélben sürgette Kádár Jánosnál férje rehabilitálását. Ezeket a leveleket a lánya kézbesítette.

Aki az intézetben pedagógusként dolgozott, úttörő kutatásokat végzett szabadon mozgó, játszó csecsemőkről, sok előadást tartott és egyre többet tart világszerte németül, angolul, franciául a csecsemők és kisgyerekek neveléséről.

Az utolsó évtizedekben Tardos Anna helyettes vezetőként majd vezetőként harcolt a Lóczyért, amit állandóan föl akartak számolni, ami végül részben sikerült is. A csecsemőotthont 2011-ben végleg bezárták. A hatályos jogszabályok szerint a csecsemőotthonokat meg kell szüntetni, mert ezek káros intézmények. Tardos Anna is hangsúlyozza, a csecsemőotthon veszélyes hely, művészet ott lelki, testi károsodás nélkül fölnevelni a gyereket. Csak hát a Lóczy volt az a hely, ahol ezt a művészetet gyakorolták. Utóvizsgálatok, könyvek, filmek igazolják, hogy a születésüktől itt nevelt apróságok egészséges, nyitott, az iskoláztatásra az átlagnál alkalmasabb gyerekként kerültek innen ki. Ma lasszóval fogják a nevelőszülőket, így sincsenek elegen. Számos csecsemőotthon működik még az országban. Csak az nem működik már, amelyet a legkevésbé és legutoljára kellett volna bezárni, amikor az utolsó babának is megfelelő helyet találtak. Kérdés persze, hogy egyáltalán be kellett-e zárni.

A fölszámolási és mentési akciók hosszú, bonyolult történetét ide nem tudjuk beszorítani. A mentési akciók (végül már csak részleges) sikere az elkötelezett munkatársak helytállásán és magas színvonalú munkáján kívül két tényezőnek köszönhető. Egyrészt a Pikler kisgyermek-nevelési szemlélet nagy és gyorsan növekvő külföldi népszerűségének szerte Nyugat-Európában Németországtól Spanyolországig és azon kívül is, Új-Zélandtól Észak- és Dél-Amerikáig. Másrészt a szülőknek.

A csecsemőotthont fenyegető veszély árnyékában 2006-ban bölcsődét is nyitották a Lóczyban. Amikor a csecsemőotthont felszámolták, a bölcsőde is végveszélybe került. A szülőket tájékoztatták: úgy tartsanak ki mellettük, hogy akár pár hónap múlva is fölszámolhatják őket. A szülők kitartottak, a pikleri szellemben működő bölcsőde megmaradt, ma a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumé. Így megmaradhatott a legkisebbeknek fönntartott Pikler-Játéktér és a képző bázis is, ahová számos országból érkeznek kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek.

Tardos Anna kissé megviselt hangszálakkal mesélt az életéről, mivel éppen egy általa tartott háromhetes német nyelvű kurzus végén találkoztunk. S már várt rá egy spanyol csoport. Magyarországon csak egy szűkebb kör érdeklődik irántuk. – Itthon leírtak minket – mondja Tardos Anna. A szakma inkább csak Nyugaton keresi a reformpedagógiai gondolatokat.

Névjegy

TARDOS ANNA 1931-ben született. Pszichológus, pedagógus. Pikler Emmi és Péter György lánya, Tardos Márton özvegye. A Magyarországi Pikler–Lóczy Társaság elnöke. 1998–2011 között a Pikler Intézet igazgatója. Közel száz tudományos publikáció és könyv (Anyák könyve, Tipegő, Ismerkedem a világgal, A baba első lexikonja, Nevelés erőszak nélkül) szerzője, társszerzője. A II. Kerületért Emlékérem kitüntetettje. Éva és Gábor gyermeke nemzetközi hírű matematikus, Ágnes lánya az MNB statisztikai igazgatója. Hat unokája van.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.