A nem (f)elismert genetikus

2013-11-22

A biológia és a genetika XIX. századi nagy szellemei közülCharles Darwin és Gregor Mendel neve jut eszünkbe. Ugyanakkor Mendel meghatározó szellemi előfutárai között – egykor még a törökkel is hadakozó – juhtenyésztő magyar gróf is volt. Festetics Imre neve az 1980-as évek végétől bukkant fel a nemzetközi és hazai szakirodalomban. A nagybirtokos genetikus 1762. december másodikán Simaságon született.

Alig tizennyolc évesen katonának állt. Megsebesült, majd kilépett a hadseregből. A felvilágosult magyar főurak a természettudomány művelését és az agrártermelés fejlesztését bőkezűen támogatták. Így tett Festetics György is: az ő pénzén 1797-ben Keszthelyen hozták létre Európa egyik első felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményét, a Georgikont.

Öccse, Festetics Imre érdeklődése a juhtenyésztés, juhnemesítés fejlesztése felé fordult. A kor legfejlettebb módszereivel végzett kísérleteket, Kőszegpatyon 1818-ban tenyészállat-kiállítást rendezett. Brünnben, az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című lapban 1819-ben jelent meg nevezetes cikke, amelyben a természet genetikai törvényeiről ír – a munka magyarul először 1989-ben látott napvilágot. Egyebek mellett megfigyelte, hogy az egészséges és erőteljes alkatú állatok továbbadják és örökítik jellegzetes tulajdonságaikat. A nagyszülők azon tulajdonságai, melyek különböznek utódaikéitól, ismét megjelennek a következő nemzedékekben. Cikkének jelentőségét néhány évvel ezelőtt Fári Miklós Gábor, a debreceni egyetem professzora értékelte: Festetics – a korát meghaladva – felismerte az öröklődés alapelveit, és annak néhány jellemző általános vonását. Megfogalmazta a mutáció alapjait, illetve a beltenyésztéses leromlás okai közül kizárta a természeti környezet szerepét. Fél évszázaddal az Ágoston-rendi szerzetes, a tudományos örökléstan megalapozójaként emlegetett Gregor Mendel előtt.

Festetics Imre 1820-ban egy másik nagy jelentőségű cikket közölt a brünni lapban. Ebben világosan leírta a matematikai megközelítés fontosságát a nemesítési programok előrehaladásában. 1820 után már nem írt többet a természet genetikai törvényeinek kérdésében. Eredményeiről összefoglaló munkát sem németül, sem angolul nem közölt. Ha megteszi, talán másképpen alakulhatott volna a genetika további története. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy az „öröklődéstan” tudományos megjelölésére a „genetika” szót nem Festetics, hanem az angol William Bateson nevéhez kötik. Festetics Imre 1847. április 1-jén Kőszegen hunyt el. Emlékezetét a kőszegi, valamint kőszegpatyi kastélyának falán emléktábla őrzi.