Árnyjáték dalbetétekkel

2013-04-26

Csortos, Kabos, Karády és Jávor Pál is színpadra lép nemsokára a Mozgófénykép című előadásban, továbbá a díszletfalon áttörve vitéz nagybányai Horthy Miklós és nyomában a történelem.

A vezér titkára titokban szerelmes főnöke lányába, inkognitóban maga is gazdag fiú, akinek a papája bonyolult szerelmi ügyekbe keveredett hajdan egy színésznővel, akivel a főnök úrnak is volt dolga. A két világháború közötti filmek és slágerek tűnnek föl, Szervét Tibor, Petrik Andrea, Kováts Adél és a többiek pedig nemcsak a szerepeket, de a típusokat is játsszák majd: Szervét Törzs Jenőt, a vezért, Kováts Adél Karádyt, a femme fatalet, Gazsó György pedig Kabos Gyulát, aki nemcsak eljátszotta, de megteremtette a maga típusát.

Koridézés tehát a darab és szellemjárás a bugyuta-tipikus, bár sokszorosan megcsavart típustörténet álarcában: a bárgyú szerelmi bonyodalmak mögött fel-feltűnik a korszak, valamint a következő és megelőző korszakok „valódi” történelme, amelyekben mind közös a vonzódás a professzionális giccshez (gondoljunk csak a Csárdáskirálynő karrierjére): ebben mindig verhetetlenek voltunk, és nincs ez másként az előadás díszletéül szolgáló, aktuális operett korszakban sem. A zárójelenet szürreális látomásában 1944. március 18-án az átszakadó díszletfalon keresztül beléptet fehér lován Horthy kormányzó – Bálint András – deus ex machinaként, hogy minden szerelmi és egyéb bonyodalmat megoldjon, a happy end ezúttal mégis elmarad. Horthy, Csaba királyfi, Kádár elvtárs, Hajmási Péter és Hajmási Pál nem old meg helyettünk semmit, ezúttal a mesében sem.

A dalbetétek (Dinnyás Dániel és Hajós András munkái) finoman másolják és szelíden kifigurázzák eredetijeiket, akárcsak a híres filmjelenetek darabbeli árnyai (például a „vetkőzés” a Halálos tavasz képkockáiról). Groteszkül, derűsen reménytelen tabló tárul majd elénk a Radnóti színpadáról a Mozgófénykép bemutatóján. Torokszorítóan kedélyes Göttinger Pál rendezése.